Április 21-én, kedden az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban üléseztek, ahol fontos témákról, például az ukrajnai háborúról, a közel-keleti helyzetről, a három éve tartó szudáni konfliktusról és az EU–Örményország-csúcs eseményeiről tárgyaltak. Az ülést Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője irányította, aki a találkozót megelőzően az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel helyzetéről is beszélt.
Kaja Kallas arra számít, hogy Magyarország szerdán feloldja vétóját az ukrán hitel ügyében, ami pozitív döntéshez vezethet. „Ukrajnának nagy szüksége van erre a kölcsönre, ami egyben azt is jelzi, hogy Oroszország nem bírja tovább, mint Ukrajna” – nyilatkozta. Az EU vezetése reméli, hogy a magyar kormány jóváhagyja a hitelt, amelyről nagyköveti szinten is szeretnének szavazni – tájékoztat az Index.
Magyarország már régóta blokkolja a Kijevnek szánt hitelt, annak ellenére, hogy az nem terhelné pénzügyileg, mivel saját mentesítést harcolt ki, hasonlóan Szlovákiához és Csehországhoz. A hitelről még decemberben megállapodtak, miután a tagállamok nem tudtak konszenzusra jutni a jóvátételi hitel ügyében. Ezért az EU közös hitel mellett döntött, amely azonban módosításokat igényelt az Ukrajna-eszközön és a többéves pénzügyi kereten (MFF). Az utóbbi azonban csak egyhangú döntés esetén lehetséges, amit Orbán Viktor a Barátság kőolajvezeték januári problémáira hivatkozva akadályozott meg.
A vétó komoly konfliktusokat eredményezett Magyarország és az EU intézményei, valamint Magyarország és Ukrajna között. António Costa, az Európai Tanács elnöke nyíltan bírálta Orbánt, azzal vádolva, hogy megszegi a lojális együttműködés elvét. Orbán és Zelenszkij kapcsolata is romlott – emeli ki a lap. Ukrajna pénzügyi helyzete súlyos volt, a március végére várt államcsődöt végül egy IMF-hitel segítette elkerülni.
Az uniós hitelkeret, amely a következő két évben 90 milliárd eurót biztosítana Ukrajnának, továbbra is kulcsfontosságú. Ebből 60 milliárd katonai célokra, míg 30 milliárd az állami költségvetés támogatására lenne fordítva. A hitelt csak abban az esetben kellene visszafizetni, ha a háború után Oroszország jóvátételt fizet, ami Orbán Viktor szerint nagyon csekély eséllyel valósulhat meg.
A magyar vétó feloldásának lehetősége megerősödött, miután Orbán Viktor bejelentette, hogy Zelenszkij tájékoztatta a kőolajvezeték állapotáról, amely ismét üzemképes, így az olajszállítás újraindulhat, ha megszavazzák a hitelt. Orbán kijelentette: „amíg nincs olaj, addig nincs pénz.” A Külügyek Tanácsának aktuális ülésén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nem képviselte Magyarországot, így az ország nem volt jelen miniszteri szinten Luxemburgban.
Forrás www.blikk.hu
