Hajdúsámson, 2025 szeptembere. A Tisza Párt lakossági fórumot tart, a színpadon Ruszin-Szendi Romulusz beszél, a Magyar Honvédség volt parancsnoka, a Tisza honvédelmi szakpolitikusa. A rendezvényről készült felvételen a zakó alatt egy fegyver körvonalai láthatóak. A Mandiner közzéteszi a képet, a független sajtó először álhírnek minősíti, majd pár nap múlva Ruszin-Szendi és Magyar Péter is elismeri, hogy valóban fegyver volt nála.
A rendszerváltás óta ő az első magyar politikus, akit lőfegyverrel a holsterében fotóznak le közszereplés közben. A rendőrség lefoglalja a pisztolyt, visszavonja a fegyvertartási engedélyét, eljárást indít. A honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf felbontja az önkéntes tartalékosi szerződését, és megtiltja neki, hogy a volt altábornagyi rendfokozatát használja – a rendszerváltás óta ő az első volt vezérkari főnök, akit megfosztanak a rendfokozatától.
Ez három évvel korábban még elképzelhetetlen lett volna. 2021 júniusában, 48 évesen Ruszin-Szendit nevezte ki Áder János köztársasági elnök a Magyar Honvédség élére. Addig a legfiatalabb parancsnok volt. A megbízatása 2026 májusáig szólt volna, de Novák Katalin 2023 áprilisában, egy órával egy, az ukrán hadseregnek szánt légi szállítmányról szóló Átlátszó-cikk megjelenése után váratlanul felmentette. Két hónappal később a honvédségtől is távozott, 28 év aktív szolgálat után. Nem ő volt az egyetlen ebben az időszakban, több száz tisztet és főtisztet érintett a Szalay-Bobrovniczky miniszter által levezényelt „fiatalítási” program, amelyhez ironikus módon korábban ő maga is az arcát adta.
Katonai pálya a szentendrei főiskolától a vezérkarig
A frissen bejelentett miniszter 1973-ban született Miskolcon, és már 14 évesen katonai pályára lépett. Az egri Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégiumban érettségizett, majd 1995-ben a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán diplomázott földmérő és tüzér szakon. Pályáját Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, innen került Pécsre, majd Székesfehérvárra, onnan Tatára, végül Szolnokra. 2006-ban elvégezte a magyar különleges műveleti tanfolyamot, 2007–2008-ban Bagdadban szolgált, katonai tanácsadó és összekötő csoport parancsnokaként. Afganisztánban is járt külszolgálaton. 2010-ben szerzett hadtudományi doktori címet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, 2014-ben pedig a Pennsylvania állambeli US Army War College stratégiai tudományok mesterképzésén szerzett diplomát – ez a képzés egyike az amerikai hadsereg legrangosabb felsőfokú katonai intézményeinek.
2009 és 2013 között Szolnokon, a 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnoka volt. A 2010-es évek második felében már a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott helyettes államtitkárként, és a COVID-19-járvány kezdete óta a honvédelmi irányító csoport helyettes vezetőjeként rendszeresen részt vett Orbán Viktor operatív törzsének ülésein. Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter bizalmi emberévé vált, és 2021-ben ő lett a soron következő vezérkari főnök. Kinevezésekor a régiós ütőképes haderő építését jelölte meg fő feladatának.
A szakítás
A felmentés körülményei máig vitatottak. A minisztérium hivatalosan azt közölte, hogy Ruszin-Szendi elsősorban harcászati szinten gondolkodott, miközben az elhúzódó háború hadműveleti szintű tudást követelt. Emellett szóba kerültek egy szolgálati villa építésével kapcsolatos ügy, valamint az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, a kormányálláspontól eltérő megközelítés, minta felmentést kiváltó ok. Orbán Viktor később nyilvánosan is azt mondta, hogy ő rúgatta ki.
A Tiszához való csatlakozása pár héttel a 2025. februári kongresszus előtt már megjelent a sajtóban. Ő maga akkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az információkat. A kongresszuson aztán maga mondta el a beszédét, amelyben élesen bírálta az Orbán-kormány honvédelmi politikáját. Ettől a perctől kezdve célkeresztbe került.
Márciusban a honvédelmi miniszter belső vizsgálatot indított ellene, állítása szerint az volt a gyanú, hogy a NATO-üléseken nem a magyar kormányzati álláspontot képviselte az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és felszólalásait rendre a „Szlava Ukraini” köszöntéssel zárta. Ruszin-Szendi azt válaszolta, hogy a NATO-üléseken elhangzottak nemzetbiztonsági titoknak minősülnek, így a Szlava Ukraini-ügyet sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Egy júniusi sajtótájékoztatón annyit mondott, ha elmondaná, pontosan milyen mandátumokat kapott írásban és szóban, „egy bálvány dőlne le” a miniszterelnökről.
Emellett egy ingatlan- és egy egészségügyi ügy is felmerült vele kapcsolatban. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal júliusban tett közzé részletes jelentést a Dunakeszin található, Vereckei utcai szolgálati villáról, amelybe összesen 896,9 millió forint állami pénzt öltek bele – 235 millió az ingatlan, 652 millió a beruházás, plusz 132 millió ingóságok –, a KEHI szerint az igényeket a vezérkari főnök és a felesége fogalmazta meg. A rendőrség gazdasági bűnözési főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozott az ügyben. Ruszin-Szendi tagadta, hogy bármilyen konkrét megrendelést adott volna, a Tisza szerint az ingatlan mindvégig a magyar állam tulajdona volt. A másik ügy egy állítólagos, tb-finanszírozott zsírleszívás, amit egyebek mellett egy titkosított, VIPGUARD nevű betegnyilvántartó rendszerbeli bejegyzéssel akarták igazolni. Ruszin-Szendi erről annyit mondott, hogy az egészségügyi ellátás csak az orvosára tartozik.
Ekkor indult ellene eljárás a már említett fegyverviselési ügyben is, de 2026 januárjában az eljárást megszüntették, a fegyverét is visszakapta.
Átalakítások a honvédségben
A Tisza februári programjában még nem szerepelt külön honvédelmi fejezet – Ruszin-Szendi nyilvános megszólalásaiból viszont jól rekonstruálható, mire készül miniszterként. Bírálta az Orbán-kormány háborús kampánykommunikációját, és többször emlékeztetett arra, hogy a kritikus infrastruktúra védelme NATO-keretekbe ágyazott feladat, amelyekben Magyarország szerinte nem is használja ki a rendelkezésére álló szövetségi mechanizmusokat. A Pálinkás Szilveszter százados által nyilvánosságra hozott belső honvédségi helyzetre reagálva azt ígérte, hogy a Tisza győzelme esetén leállítják a csádi missziót, amelyet szerinte Afrikában nem eléggé átlátható módon szervezett a tárca.
Az elmúlt hetekben azzal foglalkozott a legtöbbet, hogy hogyan előzze meg a minisztériumból érkező információk szerint gyorsuló iratmegsemmisítést.
Minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve
– üzente egy választások utáni videóban, Orbán Viktor tavaly őszi kötcsei beszédét idézve. Pár napja felszólította Szalay-Bobrovniczky Kristófot is, hagyjon fel azzal, amit ő „bosszúhadjáratnak” nevez, és amelynek keretében a hivatalban lévő miniszter Bodó Bernadett dandártábornokkal és Frigyer László vezérőrnaggyal szüntette meg a szolgálati jogviszonyt a választások után négy nappal.
A leendő miniszter tehát a honvédelmi tárcába pontosan abból a pozícióból érkezik, amelynek a jelenlegi vezetőjével majdnem három éve tart a nyilvános háborúja. Szalay-Bobrovniczky a tavalyi Hotel Lentulai-interjúban azt mondta róla, hogy „Ruszin-Szendi Romulusz veszélyes”, és egyenlő a Tisza Párttal – a még jelenlegi miniszter szerint egy volt katona kardcsörtető fellépése nemzetbiztonsági kockázat. Ruszin-Szendi viszonválasza a kampány hajrájában az volt, hogy „ha börtönbe kell mennem, hogy a Tisza négyötöddel nyerjen, börtönbe megyek”.
Börtönbe nem kellett vonulnia, de a Tisza Párt így is közel került a négyötödhöz.
A Tisza Párt egyre több miniszterjelöltjét nevezi meg. A leendő kormány tagjairól szóló eddigi cikkeinket ide kattintva olvashatják!
(Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz 2022. december 29-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
