Az új kormánytól az elemzők nem várnak részletes programot az első hetekben, egyvalamit azonban biztosnak látnak.
A Tisza Párt elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ha egy ország négy-öt éven belül csatlakozni akar az eurózónához, abból már következik egy makropálya. Csökkenő infláció, csökkenő államadósság, szigorú és következetes költségvetési politika. A befektetők pontosan ezt kezdték el árazni a választás másnapján, amikor érdemben lejjebb ereszkedtek a magyar kötvényhozamok.
Mi vár ránk az állampapírpiacon?
„Kérdés, ebből a sokrétű, nem is csak kettős kamatrendszerből hogyan térünk vissza a piaci alapú működéshez” – jegyzi meg Gyurcsik Attila, aki szerint jelenleg piaci kamatot alig fizet valaki, a lakossági hitelezésen belül a jelzálog súlya a legnagyobb, ami támogatott formában működik. De a vállalatok is kamattámogatott programok mentén adósodnak el, tehát ők sem piaci kamatot fizetnek, ez is pénzbe kerül a költségvetésnek. A másik oldalon a megtakarítók pedig a piacinál magasabb kamatokban részesülnek, például lakossági állampapírok tartásával, a költségvetés kamatköltsége itt óriási.
Ebből fakad, hogy az állampapírok hozamának csökkennie kell.
Elég ránézni, mi történt az állampapírpiacon a választás másnapján: a befektetők láthatóan elfogadták az euróbevezetést és az ehhez kapcsolódó makrogazdasági pályát, jelentősen lejjebb is ereszkedtek a kötvényhozamok. Tehát, ha hiteles gazdaságpolitikát tár elénk a Tisza Párt, akkor azt a külföldi szereplők (is) örömmel finanszírozzák, lényegesen olcsóbban, mint az elmúlt időszakban
– teszi hozzá Gyurcsik.
A német szintet, a 3 százalék körüli hozamot az EconomX-nek nyilatkozó szakértők nem tartják elérhetőnek, a hozzánk hasonló országok, Szlovénia vagy Szlovákia eurós hozamai viszont reális célként jelennek meg. Móró Tamás szerint a költségvetésen belül évente több száz milliárd forint kamatkiadás takarítható meg egy lejjebb kerülő hozamgörbével, ami érdemben növeli a mozgásteret a büdzsében. Ez tompítja azt a hatást, amit az eurózóna-csatlakozáshoz szükséges szigorú fiskális politika egyébként megkövetel.
A lengyel összevetés különösen beszédes. A lengyel tízéves hozam jelenleg 5,5 százalék körül mozog, és ha a Tisza valóban elkötelezett marad az euróbevezetés mellett, a magyar hozamszint ez alá kerülhet. Lengyelországban erős a növekedés, de magas a hiány, Magyarországon eddig közepes hiány mellett volt alacsony a növekedés. Most viszont változás jöhet, szigorúbb költségvetési politikával és javuló növekedési kilátásokkal.
Tankönyvi kudarc a kkv-támogatás
A szakértők a gazdaságpolitika eddigi legnagyobb kísérletét nyíltan bukásnak nevezik. A hazai kis- és középvállalati szektor rendkívül olcsó vagy ingyen hitelekkel való támogatása nem vezetett versenyképes szereplőkhöz. A forrást sok esetben állampapírba fektették, a rendszer elkényelmesítette a szereplőket, és a kritériumok messze nem voltak objektívek.
Sajnos ez nem volt más, mint járadékvadászat
– fogalmaz Gyurcsik.
A másik, szintén a kkv-kat célzó kísérlet, a forint tizenöt éven át tartó tendenciózus gyengítése ugyancsak kudarcot vallott. A cseh példa azt mutatja, hogy stabil devizával is lehet versenyképes kkv-szektort építeni, nálunk viszont az erős állami támogatás és a gyengülő forint együttese egy széttagolt, küszködő szektort eredményezett. Ráadásul saját deviza tartása az állam finanszírozását is drágította, külső sokkok esetén pedig elképesztően magas árat fizetett érte az ország.
A forint most reálértelemben drága, inflációval kiigazítva nagyjából ott van, mint 2008 tavaszán.
Budapest drágább lett, mint Ausztria egy része
A lakáspiaci beavatkozások szintén olyan döntéseknek minősülnek, amelyeknek az eredménye előre borítékolható volt. A keresleti oldal jelentős támogatást kapott, a kínálati oldalon viszont semmi felesleg nem volt, a befektetők pedig Magyarországon egyébként is az ingatlanra fókuszáltak. Az eredmény azonnali áremelkedés lett. Az elmúlt másfél évben a korábbi kormány elkezdett ugyan dolgozni a kínálati oldalon, de előtte csak a keresletet fűtötték.
Ma egy budapesti lakás simán lehet drágább, mint sok ausztriai városban, az építési költségek pedig húsz százalékkal a lengyel átlag felett járnak.
A jegybank függetlensége kulcskérdés
A piac teljesen rendben lévőnek látja a Magyar Nemzeti Bank hitelességét. A tavalyi vezetőváltás óta professzionálisan menedzselt a monetáris politika, és a szakértők szerint nincs indok a jegybank függetlenségét piszkálni. Üzenetértékű, hogy a leendő kormányfő már az első nemzetközi sajtótájékoztatón kihangsúlyozta a jegybank függetlenségét.
Az MNB mozgásterét ugyanakkor a globális folyamatok is korlátozzák. Az iráni válság mélypontján az EKB-tól és a Fedtől inkább kamatemelést várt a piac, anélkül viszont idén lehetett volna kamatcsökkentés.
A magyar bérszínvonal nem rossz európai összevetésben, de ez nem biztos, hogy jó
A magyar bérszínvonal egy kevéssé emlegetett összevetésben már magasabb, mint a dél-európai országokban. Görögországban és Portugáliában a medián bér alacsonyabb, mint a magyar, euróra átszámolva. Móró Tamás szerint ez kőkemény üzenet egy olyan exportnak erősen kitett gazdaságnak, mint a miénk. A termelékenység növekedése nélküli kétszámjegyű béremelések abszolút nem fenntarthatók, és drasztikusan rontják a versenyképességet.
Az ipari kapacitás ugyanakkor komoly mértékű, és egy külső keresletjavulásra ezek a cégek gyorsan reagálhatnak. Ha berobban az elektromos autók iránti kereslet, ami az elmúlt másfél hónap olajárpiaci mozgásai alapján nem lenne meglepetés, a magyar ipar versenyképes marad, bár az áramár jóval magasabb itthon, mint Németországban a nagy ipari felhasználók számára.
Lengyel bank Magyarországon, magyar részvények a tőzsdén
Nagy visszhangja volt annak a bejelentésnek, hogy a lengyel PKO Bank beléphet a magyar piacra. Az elemzők szerint ez a versenyt erősíti, ami az ügyfeleknek a legjobb, és fordítva is megnyithatja az utat. Az OTP akár Lengyelországban mérettetheti meg magát, ahol most is van több eladó pénzintézet.
A bejelentés ennél azonban fontosabb üzenetet is hordoz. Egy olyan gazdaságpolitikai környezetből jön a jelzés, ahol eddig bármikor érkezhetett egy jogszabály, ami pillanatok alatt eltüntethette egy vállalat profitját. Ha ez a kiszámíthatatlanság megszűnik, a beruházási aktivitás és a befektetési kedv is fordulhat.
Az állami vagyon tőzsdei bevezetésével kapcsolatban a vélemények vegyesebbek. Az MVM kevésbé tűnik vonzónak, az energetikai piac annyira torz, hogy négy év sem biztos, hogy elég a kesze-kusza működési környezet rendezésére. A reptér esetében viszont nem sok érv szól az ellen, hogy az állam hazai befektetőknek lehetőséget adjon a részvényvásárlásra.
A valódi fordulat csak 2027-től jöhet
Idén még nem várható érdemi növekedés. A 2026 második felétől érkező német stimulus pozitív hatást gyakorolhat a régiós és a magyar exportpiacokra, az EU-források bevonásának hatása pedig csak 2027-től érvényesülhet. Magasabb beruházási kedv, jobb fogyasztói hangulat és alacsonyabb hozamkörnyezet mellett azonban 2027 valódi fordulatot hozhat.
A legnagyobb külső kockázat az iráni válság és az ehhez kapcsolódó energiasokk. Móró Tamás szerint a rendezésben nagy szerep hárulhat Kínára, hiszen a kínai gazdaság két legfontosabb felvevőpiaca Dél-Kelet-Ázsia és Európa, és ha ez a két térség letérdel az elszálló energiaárak miatt, az Kínának sem érdeke.
A legégetőbb belső kérdés mindezzel együtt az, hogy versengő piacgazdaságot akar-e építeni az új kormány. Ha igen, a magyar gazdaság gyors növekedési pályára állhat, a lengyel példa pedig ott van előttünk. Félévnél azonban biztosan tovább fog tartani.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
