Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, egy választás utáni interjúban a politikát a bokszhoz hasonlította, kiemelve, hogy a nehezen küzdhető meccek miatt kevés nő választja a politikai pályát – fogalmazta meg Zorigt Burtejin politológus a qubit.hu cikkében, ahol arra is rávilágított, hogy ez inkább akaraton múlik.
Burtejin megjegyezte, hogy a magyar országgyűlésben évtizedek óta csupán körülbelül tíz százalék a nők aránya; csupán a 2022-2026-os ciklusban emelkedett 14-re ez a szám. A következő ciklusban már minden negyedik képviselő női lesz, igaz, még így is az uniós átlag alatt maradunk – emelte ki a Republikon Intézet elemzése.
Burtejin hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt kiemelkedően magas női arányának köszönhető, ahol a nők képviselete meghaladja a harminc százalékot, míg a Fidesznél ez csupán tíz százalék. A Mi Hazánk Pártban is magas a képviselőnők aránya, de csak hat parlamenti helyet szereztek, ebből kettőt foglal el nő.
A politológus véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy a női képviselet mértékét nem a választói preferenciák határozzák meg, hanem a pártok jelöltállítási gyakorlata. A Tisza esetében az előválasztás első fordulójában a nők aránya körülbelül egyharmados volt, ami a második fordulóra is megmaradt, így a végső eredmény is hasonló arányban alakult.
Ezen kívül a Tisza Párt 44 képviselője közül 31 egyéni mandátumot szerzett, ami szintén azt jelzi, hogy a választók nyitottak a női jelöltekre. A cikk kiemeli, hogy nem csupán a parlamentben ülő nők száma a fontos, hanem az is, hogy milyen mértékben férnek hozzá a politikai hatalomhoz. A Tisza Párt úttörő abban, hogy mind a házelnöki, mind a frakcióvezetői pozícióra női politikust jelöltek, Forsthoffer Ágnes és Bujdosó Andrea személyében.
Forrás hvg.hu
