Az elmúlt bő évtizedben a kivándorlás a magyar munkaerőpiac egyik meghatározó jelensége lett. Évente több mint 40 ezer fizikai és szakmunkás választja a külföldi munkavállalást, és azok közül, akik külföldön végzik a tanulmányaikat, sokan a szellemi munkakörökben is a kinti elhelyezkedést választják. A WHC Csoport friss előrejelzései rámutatnak, hogy a becslések szerint a külföldön élő magyarok száma már elérheti a 770 ezer főt.
Azonban a legfrissebb adatok mindezek mellett is a trend mérséklődésére utalnak.
Magyarország elvándorlási mutatója – ami azt fejezi ki, hogy egy ország lakosságának hány százaléka él külföldön, vagyis hányan hagyták el az országot, miközben az állampolgárságuk vagy származási országuk továbbra is ott van – a lakosság 3,92 és 5,3 százaléka közé tehető, ami uniós összevetésben a középmezőnybe tartozik, és jóval kedvezőbb annál, mint amit a régiós társaknál látni.
Romániában 16,5, Horvátországban 15 százalék az arány. A WHC szakértői szerint az utóbbi időszak hazai változásai fokozatosan átírják ezt a képet, és egyre több érv szól amellett, hogy érdemes újragondolni a külföldi munkavállalás előnyeit a hazai lehetőségekkel szemben.
Nem csak a pénz számít
A nagyberuházások, különösen a debreceni és szegedi ipari központok fejlődése új szintre emelte a hazai munkaerőpiaci versenyt. Az itt megjelenő munkáltatók nem csupán a bérekkel, hanem komplex juttatási csomagokkal is versenyképes ajánlatot tesznek.
A lakhatási támogatás, a cafeteria, az utazási hozzájárulás és a stabil, hosszú távú munkalehetőség együttesen olyan értéket képviselnek, amely reálértéken sok esetben már megközelíti a külföldön elérhető nettó keresetet.
A WHC toborzási tapasztalatai szerint a külföldön szerzett többéves munkatapasztalat birtokában egyre többen mérlegelik a hazai visszatérést, mert a szakmai szempontok mellett felértékelődnek a családi és életviteli tényezők is. Egy hazai kutatás szerint a visszavándorlók 37 százaléka elsősorban a család, különösen az idősödő szülők miatt dönt a hazatérés mellett. Emellett a szociális kapcsolatok hiánya, a honvágy, a felsőfokú végzettségűek körében pedig a kivándorláskor kitűzött anyagi célok teljesülése jelenti a legerősebb motivációt.
Szintén befolyásoló tényező lehet az ország vezetésében a múlt héten lezajlott váltás, ami azoknál számíthat, akiknek a hazatérés mérlegelésében politikai szempontok is szerepet játszanak.
Teljes fordulat azért még nincs
A folyamat ugyanakkor még nem tekinthető általános fordulatnak. A magasabb képzettséget igénylő szektorokban, illetve egyes nyugat-európai piacokon továbbra is jelentős bérkülönbségek nehezítik a tehetségek hazacsábítását.
A nemzetközi tapasztalatszerzés és a nyelvtudás fejlesztése pedig továbbra is erős motiváció a külföldi munkavállalás mellett. A jelenlegi jelek alapján azonban a magyar munkaerőpiac vonzereje erősödik, és ezzel párhuzamosan a kivándorlás dinamikája is átalakulóban van.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
