A HUN-REN egy közleményt adott ki, ugyanis a HUN-REN intézeteinek főigazgatói pár nappal ezelőtt közös nyilatkozatban kezdeményezték a szervezet működésének és jövőképének újragondolását. Szerintük a jelenlegi szabályozásban a kutatói önkormányzatiság csak korlátozottan érvényesül, miközben a centralizáció mértéke kérdéseket vet fel. Emellett kiemelték a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő, de a kutatóhálózat által használt ingatlanvagyon rendezetlen helyzetét, és azt várják az új kormánytól, hogy erősítse a tudományos autonómiát, valamint biztosítson támogatóbb tudománypolitikai környezetet.
A főigazgatók javasolták a HUN-REN-törvény módosítását, többek között az alapítói jogok visszaadását az MTA-nak, valamint az intézmények szervezeti önállóságának megőrzését. A nyilatkozat egyelőre irányelveket rögzített, a részletek kidolgozása további egyeztetéseket igényel. Garamszegi László Zsolt szerint a cél az egységes fellépés és az alapokról való közös gondolkodás, hogy az intézményvezetők hiteles tárgyalófélként vehessenek részt a kutatóhálózat jövőjét érintő döntésekben.
Önálló intézmények
A HUN-REN közleménye szerint várakozásokkal teli időszakban vannak, amikor sok minden megmozdul, sok mindenki véleményt nyilvánít, és ezzel az alakulóban lévő kormány és egyben a közvélemény felé is igyekszik impulzusokat küldeni. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) célja és küldetése egyértelmű: a kiválóságra, az eredményekre törekvés, hogy a kutatás és az innováció a legjobbat hozza a magyar emberek számára, hogy felvegyék a versenyt a kutatás és az innováció nemzetközi világában.
Elmondásuk szerint a HUN-REN a teljes kutatási és innovációs tudásával és tapasztalatával segíti a mindenkori döntéshozókat a tudománypolitikai célkitűzésekben. Ez nemcsak érdeke, hanem jogszabályi kötelessége is.
Azok a célok, amelyek megjelennek a leendő kormány prioritásai között a HUN-REN eddigi törekvéseiben is tükröződnek, a céljaink illeszkednek. Bizakodással várjuk az új kormánnyal a kapcsolatfelvétel lehetőségét és azt a közös munkát, amely a tudományt és a kutatást még magasabb szintre emeli, az innovációt még sikeresebbé teszi, és mindezekkel hozzájárul Magyarország fejlődéséhez
– fogalmaztak.
Meglepőnek nevezték a HUN-REN kutatási intézményeit vezető főigazgatóknak – két kivétellel – a közös nyilatkozatát, „akiknek ugyan a HUN-REN építése és a sikerre vitele a feladata és felelőssége, de most mégis a HUN-REN megszüntetését javasolják és másfajta működési modelljét ajánlják”. Erről a nyilatkozatuk közzététele előtt egy órával tájékoztatták a saját szervezetüket.
Leírták, hogy a HUN-REN az Országgyűlés által 2024-ben elfogadott törvény alapján működik, önálló és független, bírósági nyilvántartásba vett szervezetként, a kiváló kutatási intézmények hálózataként. A HUN-REN-ben az egyes kutatási intézmények is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, teljes kutatási és tudományos autonómiával, saját szervezettel, önálló költségvetéssel, bevétellel, gazdálkodással, nemzeti és uniós pályázati lehetőségekkel, és minden intézményt főigazgató irányít.
Kiemelték, hogy a HUN-REN Irányító Testületében olyan köztiszteletben álló tudósok és innovációs kiválóságok ülnek, akiket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Freund Tamás) és az innovációért felelős miniszter közösen jelölt, és akiknek nagyon fontos szerepük van a hálózat stratégiai irányításában, de a kutatási intézmények napi munkájába nem szólnak bele. Az Irányító Testület elnöke és tagjainak többsége az MTA tagja, az elnök Szingapúrból az innovációs miniszter és az MTA elnökének közös meghívására tért haza, hogy vezesse a HUN-REN-t.
Nincs centralizáció
A főigazgatók több száz fős létszámmal, sok milliárd forintos költségvetéssel rendelkező HUN-REN kutatási intézményeket vezetnek teljes szakmai, működési és költségvetési önállósággal és függetlenséggel – írták. Ezt a nyilatkozatukban maguk is elismerik. „Ugyanakkor a HUN-REN Hálózat működéséből fakadó természetes együttműködést, hatékonyságot, közös célrendszert, a kutatási intézmények hálózati dinamizálását, illetve bármilyen ellenőrzésüket levetnék magukról. A kutatási intézményeket visszahelyeznék a Magyar Tudományos Akadémia keretébe, ezzel lényegében visszatérve a 2019 előtti modellhez” – fogalmaztak.
Szerintük az a modell nem követelte meg a teljesítményalapú működést és a társadalmi hasznosulást, és ma már leginkább néhány volt szocialista, illetve közép-ázsiai országban jellemző, de nem követi az európai és nemzetközi trendeket sem. Kiemelték, hogy a főigazgatók a nyilatkozatukat akkor tették közzé, amikor – főigazgatói megbízatásaik többszöri meghosszabbítását követően – ezekre a pozíciókra nemzetközi nyílt pályázat indult, a versenyből fakadóan lehetőséget adva a legkiválóbb hazai és nemzetközi jelentkezőknek.
A HUN-REN a jelenlegi szervezeti formájában a legsikeresebb európai kutatási hálózatok modelljének felel meg, így például a német Max Planck, a francia CNRS, vagy a skandináv mintákat követve egy teljesítményalapú, stabil és intézményi autonómiára épülő, modern rendszert valósít meg
– hangsúlyozták. Hozzátették, hogy HUN-REN-nek országszerte 15 kutatási intézménye működik, ez 3400 kutatót, összesen pedig 5000 munkavállalót jelent. A HUN-REN-t a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma legmeghatározóbb szereplőjének tartják, amelytől jogosan várják el az adófizetők, hogy minden szempontból a legkiválóbb kutatási eredményeket és innovációs sikereket hozza.
Fotó: HUN_REN
Az idei évtől teljesítményen is alapuló közfeladat-finanszírozási szerződés biztosítja a kutatási hálózatban az állami forrásokat, ami 2026-ban 76,8 milliárd forint, amely közel kétszerese a 2024-es és több mint négyszerese az MTA-tól való elváláskor biztosított állami forrásoknak. Mindezeknek a háromnegyede a hálózaton belül közvetlenül, a többi teljesítményarányosan vagy közvetetten kerül a kutatási intézményekhez. Kiemelték, hogy a HUN-REN ugyanakkor nyitott arra, hogy „az új kormányzattal a HUN-REN közfeladat-finanszírozási szerződést áttekintse. Bizakodásra ad okot a kutatásra biztosított állami források további emelésének híre.”
Hangsúlyozták, hogy a főigazgatói nyilatkozattal ellentétben a HUN-REN-ben nincs centralizáció és adminisztratív irányító központ sem.
A több mint 5000 fős szervezeten belül mintegy 140 fő foglalkozik a hálózat egészét érintő feladatokkal, hogy támogassák és segítsék a szervezet működését és működtetését, fejlesszék a hálózatot, valamint kövessék a nemzetközi trendeket, kihívásokat, támogatást nyújtsanak olyan területeken, mint a pályáztatás, az innováció, a piaci hasznosítás, a tehetségek bevonzása, a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázása, közfeladat-finanszírozással kapcsolatos feladatok, a tudomány népszerűsítése és kommunikációja, a nemzetközi kapcsolatok, a felsőoktatási és ipari együttműködés, a működtetési optimalizálás.
Befejezésül arról is írtak, hogy a HUN-REN a rá vonatkozó jogszabályok és szabályok szerint működik, feladata és felelőssége a hálózat stabilitásának biztosítása. „A HUN-REN nyitottsággal és együttműködésben vesz részt minden olyan szakmai egyeztetésben, amely a magyar kutatás és innováció érdekét szolgálja, eredményességét segíti. Magyarországnak egy európai és nemzetközi mércével is mérve modern, hatékony, versenyképes, jövőbe mutató önálló és független kutatási hálózat jelenti a fejlődést, amelyben a kutatás és az innováció eredményei számítanak” – fogalmaztak.
Ismerd meg Kapu Tibor inspiráló történetét, akit a szabadság utáni vágy végül a csillagok közé emelt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
