A május 13-i időpont után könnyen jogi zűrzavar keletkezhet, amennyiben véget ér a háborús veszélyhelyzet. Ekkor automatikusan hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket Orbán Viktorék az ukrajnai háborúhoz vagy a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan hoztak az Országgyűlés megkerülésével az elmúlt években.
Magyar Péter azt kéri a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mivel számításaik szerint körülbelül 160 veszélyhelyzeti rendelet van érvényben. „A leendő Tisza-kormánynak módosítania kell 150-160 jogszabályt, ami időt igényel. Kérjük a leköszönő kormányt, hogy hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet, ha nem akarja, hogy az ország működésképtelenné váljon az első napon” – fogalmazott egy sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, hogy olyan megoldást keresnek, amely megfelel az új kormány elvárásainak. Két lehetőséget vázolt fel: az egyik a Magyar Péter által kért május 31-ig terjedő hosszabbítás, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvénybe emelése. A leköszönő kormány mindkét lehetőség iránt nyitott, de konkrét döntés eddig nem született. Kérdést küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak a további lépésekről, de cikkünkig nem kaptunk választ.
Ha a május 13-ai határidőig lejár a legutoljára októberben meghosszabbított veszélyhelyzet, a rendeletek automatikusan érvénytelenné válnak – ezt Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogi programjának vezetője is megerősítette. Az Orbán-kormány az utóbbi években gyakran élt ezekkel a jogosítványokkal, így széleskörű változások várhatóak.
„Ez a szituáció világosan megmutatja, milyen problémák adódhatnak, ha a veszélyhelyzetet nem rendeltetésszerűen használják” – mondta Novoszádek. A különleges jogrend célja, hogy a kormány gyorsan reagáljon váratlan helyzetekre. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a hatóságok indokolatlanul tartózkodtak a különleges jogrend megszüntetésétől, és sok olyan rendeletet hoztak, amelyek nem álltak kapcsolatban az eredeti veszélyhelyzet okával.
Novoszádek példákat említett, hogy milyen következményekkel járhat, ha május 13-án a veszélyhelyzet véget ér. Ekkor megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és más fontos intézkedések is.
Magyar Péter és Gulyás Gergely nyilatkozatai alapján mindketten szeretnék elkerülni a jogi káoszt. A kormány azonban önállóan nem tudja meghosszabbítani a veszélyhelyzetet; ehhez az Országgyűlés kétharmados támogatására is szükség van.
A parlamentnek kell törvényi döntést hoznia, amellyel felhatalmazza a kormányt a háborús veszélyhelyzet további, de legfeljebb hat hónapos meghosszabbítására. Az Alaptörvény legutóbbi módosítása szerint az ilyen felhatalmazás külön kétharmados többséget igényel. Jelenleg a kormány nem tudja egyoldalúan meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, se törvényeket felfüggeszteni.
Lehetséges megoldás, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke összehívja a mostani, még fideszes többségű parlamentet, hogy felhatalmazza a kormányt a veszélyhelyzet május 31-ig történő hosszabbítására. Másik lehetőségként a kormány gyorsan javaslatot tehetne a veszélyhelyzeti rendeletek törvénybe emelésére, amit a jelenlegi parlament még elfogadhat.
Egy már laptól kapott törvénytervezet alapján a kormány ezen a területen dolgozhatott. Az elmúlt évek során a kormány sok esetben módosította a veszélyhelyzeti rendeleteket új törvények formájában, ami a helyzet jogi kereteit is érinti.
Ahelyett, hogy egy gyorsított eljárás keretében döntenének, célszerűbb lenne, ha a következő kormány alaposan megvizsgálná a helyzetet, és csak azután hozna döntést a veszélyhelyzeti rendeletek szükségességéről. A kormányváltás után is tisztázni kell, hogy mely rendelkezések indokoltak, és melyeket lehet hatályon kívül helyezni.
A különleges jogrend fennállása óta számos rendelet született, de ezeknek a jogi rendszerbe való beépítése komoly feladatot jelentene a kormány új jogászai számára is. Az Orbán-kormány által 2020 márciusában elrendelt veszélyhelyzet óta folyamatosan ilyen állapotban élünk, és az ezt övező jogi változások mellett érdemes lenne átgondolni a jogi keretek véglegesítését is.
Forrás telex.hu
