Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke előadás keretében szólal meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság épületében rendezett nemzetközi konferencián 2025. szeptember 17-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán).
A Magyar Hang több független forrástól származó információi szerint az Alkotmánybíróság keddi ülése váratlan eseménnyel indult. Szabó Marcel alkotmánybíró felállt és egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben arra kérte Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét, hogy lépjen vissza. Az érvelés lényege az volt, hogy Polt Péter múltja következtében az Alkotmánybíróság megítélése és társadalmi presztízse annyira csökkent, hogy csak az elnök távozása mentheti meg az intézményt. A „rendkívül feszültséggel teli” ülés során azonban nem zajlott vita az indítványról, és Polt Péter sem reagált rá.
Mint ismeretes, Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, és 2000-2006, majd 2010-2025 között töltötte be a legfőbb ügyész pozícióját. Tevékenységéhez sokan politikai befolyás alatt álló büntetőügyeket kötnek: a hatóságok több esetben érthetetlen módon hagyták figyelmen kívül a fideszes szereplőkhöz kapcsolódó ügyeket, vagy ha volt is feljelentés, az eljárások irreálisan lassan haladtak.
Polt Pétert 2025-ben 12 évre választotta meg az Alkotmánybíróság elnökévé a Fidesz-KDNP, de Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és leendő miniszterelnök, már többször is felszólította távozásra, más közjogi méltóságok, így Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett. Az AB elnöke eddig nem jelezte, hogy önként távozna.
Szabó Marcel 2016-ban lett alkotmánybíró; ezt megelőzően a jövő nemzedékek szószólója volt az alapvető jogok biztosának helyetteseként (2012-től). Többször is megfogalmazott kritikus véleményt a kormányzattal szemben, például bírálta a Római parton tervezett gátépítési projektet, a budapesti fakivágásokat, valamint a kishantosi biofarm tönkretételét is.
Legutóbb, a választások előtti hónapban, március 13-án az volt az egyetlen alkotmánybíró, aki eltérő véleményt képviselt egy, a közmédia Facebook-oldalát érintő határozatban. Civil szervezetek pert indítottak a közmédia egyoldalú kormánypropagandája ellen. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, de a Kúria másodfokon kimondta, hogy a közpénzből működő közmédiának az online felületein is kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ezt követően a közmédia képviselője az AB-hoz fordult, amely ismét arra hivatkozott, hogy nincs ilyen kötelezettség. Csak Szabó Marcel fogalmazott meg ezzel ellentétes különvéleményt.
Forrás hang.hu
