Joe, más néven Gitta József, idén januárban elérte a lenyűgöző 98. életévét. A Waterloo városában élő forradalmár, korához képest életerős, ha szülővárosáról van szó. Bár az amerikai hétköznapok nyugalmat kínálnak számára, szívében még mindig az a fiatal férfi él, aki 1956-ban ledöntötte a vörös csillagot, ezzel megváltoztatva az életét.
Gitta József, az idős 56-os forradalmár szeptemberben ismét hazalátogat Siklósra, mert a honvágy erősebb nála, mint a félelem. Joe már nem csupán álmodozik, hanem aktívan tervezi következő nagy kalandját. Szeptemberre időzítette az óceán átszelését, ami mindig megdöbbenti a családját, mivel minden búcsúzáskor úgy válik el, mintha az lenne az utolsó találkozásuk. Ám a sors és a honvágy mindig visszaadják számára az erőt az újabb úthoz.
Joe életútja Massachusettsben kezdődött, ahol bogárhátú Volkswageneket szerelt, majd Floridában méhészetet alapított. Ma Iowa csendes vidékein él, de a siklósi utcák emléke kíséri őt Waterloo-ba is. A méhészetről írt könyve és a szakmai sikerei sem tudták feledtetni azt a pillanatot, amikor családjával menekült a határon.
„Sosem tudom elfelejteni a szülőföldemet” – vallja az idős férfi, ami akár az ő jelmondata is lehetne. Gyerekei és unokái már az Egyesült Államokhoz kötődnek, de József számára Magyarország nem csupán egy európai ország, hanem az a hely, ahol a szíve igazán otthon van.
Sokan kérdezik tőle, miért vállal el egy több ezer kilométeres utazást 98 évesen. A válasz egyszerű: Siklós nélkül Joe nem az, aki. Az a város, ahol egykor forradalmár volt, ma békéjének forrása. Minden egyes alkalommal, amikor a repülőgépe Budapestre érkezik, egy kis darabka szabadság tér vissza a lelkébe, amit 1956-ban keresett.
Szeptemberben tehát újra útnak indul Joe, aki tudja, hogy minden utazás ajándék, és minden találkozás kegyelem. Amíg szemében csillog a hazai táj említése, addig semmilyen távolság nem lehet túl nagy az ő számára.
Forrás ripost.hu
