A magyar közvélemény által „katolikus véleménynek” tartott álláspont valójában nem tükrözi a katolikus közösség egészét, és nem minősül valódi, önálló véleménynek – írja Török Csaba, a katolikus teológus, az Esztergomi Bazilika plébánosa a Szemléleken.
Az írásban a katolikus egyház jövőjéről, valamint az elmúlt időszak eseményeiről is szót ejt. Török rámutat, hogy sokan kritikával illetik az egyházat ennek a hallgatásának miatt, amit ő szeretne árnyalni. Megjegyzi, hogy voltak, akik megszólaltak, de marginalizálódtak, és olyanok is, akiknek véleménye nem juthatott el a nyilvánossághoz. Közben pedig a médiában mesterségesen létrehozott, egyházon kívülről finanszírozott platformok felerősítették azokat a hangokat, akik máskülönben nem lettek volna képesek eljutni a közönséghez.
Ezért Török Csaba szerint a magyar közvélemény „katolikus véleménye” nem a közösség teljes spektrumát képviseli, és gyakran inkább „hangulatkeltésnek, megfelelési igénynek, vagy helytelenül értelmezett közéleti szerepvállalásnak” minősíthető.
A krízisekkel és kihívásokkal kapcsolatban Török Csaba hangsúlyozza, hogy sok elkötelezett hívő sincs tisztában az egyház igazi helyzetével, a politikai beágyazottság következményeivel, valamint a háttérben zajló krízisekkel. Felveti, hogy a hívők valóban érzékelik-e azokat a problémákat, amelyeket a pénz, intézményes keretek és projektekkel elfednek. Ezek egy komoly feladatot rónak ránk a jövőre nézve, és az egyház küldetésének kihívásaira nem lehet állami támogatással vagy pályázatokkal válaszolni.
Török így véli, ha figyelmen kívül hagyjuk a valóságot, annak következményei lesznek, a legfrissebb választások is példaként szolgálnak erre. Hozzáteszi, hogy rendezni kell az állammal közös ügyeket, de ez nem helyettesítheti az önrefektálást, a bűnbánatot és a kiengesztelődési hajlandóságot.
Forrás 24.hu
