Figyelem: A kép csak illusztráció!
Tüntetnek a kutatók a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat Alkotmány utcai székhelyén 2025. június 20-án (Fotó: Magyar Hang/Ficsor Benedek).
Komoly szakmai és vezetési vita alakult ki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózaton belül, miután a legtöbb intézmény vezetője közleményben javasolta a szervezet működésének újragondolását.
A lapunkhoz eljutott dokumentumok szerint 13 intézményvezető kérte, hogy az új kormány módosítsa a HUN-REN működését szabályozó jogszabályt, erősítse a kutatói önkormányzatiságot, és javasolja, hogy az alapítói jogokat a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) adják át. Ezen kívül felmerült az akadémiai ingatlanvagyon helyzetének rendezése, valamint a közfeladat-finanszírozási szerződés (KFSZ) teljesítményindikátorainak felülvizsgálata is. A főigazgatók úgy látják, hogy a kutatói önigazgatás a jelenlegi rendszerben csak korlátozottan működik, miközben a központi irányítás fokozatosan erősödik. Ezért egy olyan modellt szeretnének, ahol a tudományos közösség nagyobb beleszólást kap az intézmények működésébe és fejlődésébe.
A HUN-REN vezetése nyilvános nyilatkozatában elutasította a vádakat. Az elnökség értelmezése szerint a főigazgatók valójában a hálózat megszüntetését és egy 2019 előtti modellhez való visszatérést javasoltak, amit a vezetés nem tart indokolt lépésnek. Kiemelték, hogy a HUN-REN jelenlegi formája egy „független és önálló, nyugat-európai modellek alapján működő kutatási hálózat”, ahol az intézetek autonómok a kutatási tevékenységük során.
Kiss László, az egyik főigazgató, külön levélben reagált az elnökség értelmezésére. Szerinte téves állítás, hogy a főigazgatók a HUN-REN megszüntetését, hiszen ők a rendszert szeretnék átalakítani, nem felszámolni. A levélben kifogásolta, hogy a központi irányítás gyakorlatilag korlátozza az intézetek önállóságát, és indokolatlan adminisztratív terheket ró a kutatókra. Példaként említette, hogy a 2026-ra tervezett támogatásból az intézetek csak korlátozott mértékben részesülnek teljesítményarányosan.
A Klubrádiónak adott interjújában Kiss László hangsúlyozta, hogy nem a korábbi állapot visszaállításáról van szó, hanem egy kiszámíthatóbb és stabilabb működési modell kialakításáról. A kutatók szeretnék, ha „nem politikai döntések” alapján működnének a kutatóintézetek, hanem a tudományos közösség saját magának döntené el a szakmai kérdéseket. Azt is megemlítette, hogy az utóbbi években a kutatóhálózat irányítása egyre inkább központosított lett, és gyakran a partnerek bevonása nélkül születtek döntések. Szavai szerint az intézeteket „kész helyzetek elé állították”, miközben a kutatók fő feladata a szakmai munka, nem a politikai vitákban való részvétel. Ugyanakkor jelezte, hogy a jelenlegi jogi és gazdálkodási forma sok szempontból kedvezőbb, mint a korábbi, mivel ez nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosít.
A konfliktus már az intézeteken belül is megjelent. Információink szerint a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont egyik vezetője online szavazást indított a főigazgatói állásfoglalásról, amelyre több mint 280 munkatársat hívtak meg.
A HUN-REN jövőjéről szóló diskurzus láthatóan nem csupán a vezetés és az intézetigazgatók között zajlik, hanem a kutatói közösségben is megosztottságot okoz. A téma különösen érzékeny lehet az új kormány megalakulása előtt, amely a tudománypolitikát érintő gyors döntéseket hoz, és ez alapvetően befolyásolhatja a kutatóhálózat jövőjét.
Forrás hang.hu
