Szombaton a 24.hu-n a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLA) körüli problémákról számoltunk be érintettek példáin keresztül. Az alapítvány, amely közpénzből működik, dönt olyan költséges gyógyszerek és terápiák támogatásáról, amelyek ritka betegségekben szenvedők kezeléséhez szükségesek, ezek ára akár 10 millió forint is lehet. Sok súlyosan beteg gyerek és családjaik hónapok óta várnak a gyógyszerekre, amelyekért a BSLA-hoz fordultak.
Hegedűs Zsolt, a tervezett Tisza-kormány egészségügyi minisztere, szombaton közösségi oldalán részletesen értékelte az alapítvány működése körüli kérdéseket, és megoldási javaslatokat is tett. Kiemelte, hogy a probléma nem csupán politikai vita, hanem valós problémák állnak fenn, többek között:
– A döntések nem teljesen átláthatók.
– Késések és torlódások lépnek fel a gyógyszerkérelmek kezelésében.
– Nem világos, ki a felelős a döntésekért.
– Politikai átmenet esetén a bizonytalanság nőhet.
Hegedűs szerint e problémák különösen súlyosak, mivel életmentő kezelésekről van szó. A gyógyszerekről szóló döntéseket nem lehet „fekete dobozban” hozni. Magyarországon egyre több a kérdés, hogy ki részesül a drága, életmentő kezelésekből; ez nem csupán pénzügyi, hanem szakmai, etikai és bizalmi kérdés is.
A miniszter jónéhány nemzetközi gyakorlatot említ, amelyből a magyar egészségügyi rendszer is tanulhatna. A brit NICE-modell átláthatóságát, nyilvános döntési kritériumait és egyértelmű indoklásait emelte ki, míg a német modellt a szerepek szétválasztásán keresztül példázta: az egyik részleg a tudományos értékelést végzi, míg a másik a döntéseket hozza pénzügyi és etikai szempontok figyelembevételével.
Hegedűs Zsolt úgy véli, Magyarországon nem szükséges túl bonyolult rendszert létrehozni; egy „mini-hibrid modell” lenne a legmegfelelőbb. E modell részeként erős szakmai értékelő egység működne, és a döntéshozó testület tagjai között orvos, egészségügyi közgazdász, bioetikus és betegképviselő szerepelne.
Ezen modell keretében Hegedűs kötelezőnek tartaná, hogy minden döntésről nyilvános összefoglalók készüljenek, és világos etikai alapelveket alkalmazzanak. Az etikai keretrendszer fontos, hiszen itt kell egyensúlyt találni a különböző szempontok között, mint például az igazságosság, szükségesség, hatásosság és költséghatékonyság.
A pótlólagos információs anyagok, világos indoklások és valódi fellebbezési lehetőség kiemelten fontos lenne. Hegedűs hangsúlyozta, hogy a külföldi modellek közvetlen átvétele nem lehetséges, mivel Magyarország forrásai és a bizalom alacsonyabbak. A cél inkább egy kisebb, de átláthatóbb és számonkérhetőbb rendszer kialakítása, amelyet a nemzetközi jó gyakorlatok alapján alakítanának át az alapítvány strukturális működését.
Forrás 24.hu
