Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 2026. április 9-én beszédet fog tartani a Semmelweis Egyetemen. (MTI/Lakatos Péter)
Váratlanul újra sikerült a Fidesznek önmagát lábon lőnie. A megbukott kormánypárt tavaly ősz óta idén tavaszig több mint 20 milliárd forintot osztott szét olyan celebek, kampányt támogató szervezetek és fideszes magánszemélyek között, akik hűséget fogadtak a hatalomnak. A Nemzeti Kulturális Alapon (NKA) keresztül elosztott összegek átláthatatlan döntéshozatali folyamatok révén kerültek a barátokhoz, és a „támogatások” sok esetben bűncselekmény gyanúját támasztják. A botrány következtében az NKA kuratóriumának több tagja lemondott, állítva, hogy nem tudtak az ügyről. Hankó Balázs, a távozó kulturális és innovációs miniszter, aki az NKA elnöke, még mindig próbálja enyhíteni a helyzetet, ami épp a ragaszkodása miatt be nem következő végélételét is előre jelezheti a Fidesznek.
Az NKA a kulturális finanszírozás egyik alapvető intézménye, amelynek bevétele az ötöslottó játékadójának 90%-ából származik, és ezt a szervezet osztja ki a pályázók között. A NER tizenhat éve alatt folyamatosan módosították a kulturális támogatások rendszerét, mely párhuzamosan a kultúrára szánt források csökkenésével járt, legalábbis bizonyos területeken. A hatalomhoz hű alkotók, előadók és zenekarok továbbra is jól jártak, míg a kritikus művészeknek a piacon kellett boldogulniuk, ami egy viszonylag kis ország esetében szinte lehetetlen. Bár több sikeres stratégia nyújtott megoldásokat az erős ellenszelekkel szemben.
Az Orbán-kormányok két dolgot is elértek egyszerre: ellehetetlenítették a bírálókat, és egyre inkább magukhoz láncolták a hűséges, ám pénzért elnézőket. Azonban ahogy a gazdasági válság elmélyült, az állami kassza kiürült, így a hűségeseknek is kevesebb juttatás jutott, ami fokozta az erőfeszítéseiket a támogatások megszerzéséért. Tóth Gabi, Nagy Feró és más hasonló „művészek” figyelemfelkeltő leleplezései is ennek az igyekezetnek köszönhetők.
A választásokra való tekintettel, a kulturális szféra szerepe újra felértékelődött, és a kormány cselekvésbe lépett: elkezdte a pénzek kiosztását, hogy felkészítsék a közönséget az április 12-én várható eseményekre. Az NKA és a Kulturális és Innovációs Minisztérium által elosztott milliárdok titokban maradhattak volna, de Molnár Áron színész és aktivista nyilvánosságra hozta a támogatásokat, és azóta is szaporodnak a botrány részletei, amelyek mérete továbbra is megjósolhatatlan.
A Matolcsy család, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc gazdagodása mellett a 20 milliárd forint inkább zsebpénznek tűnik, de a juttatási módszer, a lebukás folyamata és a pénzszórás mentegetése annyira amatőr és átlátszó, hogy a Fidesz olyan alkotmánybíróság elé kerülhet, amit a Tisza-kormány egyszerűen el sem tud képzelni.
Molnár Áron volt az első, aki nyilvánosságra hozta a gyanús kifizetéseket, és azóta folyamatosan újabb részleteket oszt meg. A támogatás folyamatának lényege, hogy az NKA állandó testülete mellé létrehozták a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Testületét, amely csendben odaítélt bő 17 milliárdot (a minisztérium pedig további 3 milliárdot) zömében kormánytagokhoz köthető celebeknek és civilként álcázott, de valójában a fideszes kampányt támogató egyesületeknek.
Kapott támogatást többek között Tóth Gabi, Dopeman, Pataky Attila, Muri Enikő, Kis Grófo, Mága Zoltán fotósa és a fideszes propagandisták kedvenc sörözője, az R56 is. A neves művészek mellett rengeteg pénz jutott fideszes országgyűlési képviselők, véleményformálók és közéleti szereplőkhez köthető szervezeteknek is.
A most szóban forgó testület működéséről szinte semmi sem volt tudható, a részleteket, a támogatási összegeket csak a botrány kirobbanása után hozták nyilvánosságra. Kiderült, hogy a támogatásért felelős döntések Ughy Attila fideszes politikus, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium két munkatársa, Zámbó Nóra és Burom Gábor révén születtek. A botrány terjedésével lemondott az NKA alelnöke, Bús Balázs, majd később az NKA kuratóriumának más tagjai is, mint például Baán László és Both Miklós. Vidnyánszky Attila ugyanakkor megőrizte kuratóriumi tagságát, de a Telexnek adott nyilatkozatában kifejezte meglepetését az ügyben: „ledöbbentem, hogy milyen összegek mentek ki és kiknek.” A kuratórium tagjai az eredetileg javasolt támogatási lista összetételétől lényegesen eltérő listával zártak.
Hankó Balázs azonban nem rendült meg az ügytől, a Magyar Nemzet című lapban jogszerűnek nevezte a pénzkiosztást, később pedig az ATV műsorában is védte a rendszer tisztességét, hangoztatva, hogy a „kulturális döntések ízlésbeli kérdések” – mondta az Egyenes Beszédben.
Vizsgáljunk meg néhány ízlésbeli kérdést. Kiemelkedő tételek között szerepel egy 450 millió, és két 500 millió forintos támogatás. Az előbbit a Patr-event Magyarország Kft. kapta, mely cég alig két hónappal a támogatás elnyerése előtt lett alapítva, és nem sok példát találunk kulturális tevékenységére. Azonban a cég tulajdonosa, Párkai Dávid Zsolt, a korrupcióval gyanúsított volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski lakóhelyéül szolgál.
A 500 millió forintos támogatást a Novo Studium Kft. nyerte el, amelyet alig néhány hónappal a juttatás előtt alapítottak. Iván Róbert cége is épp ennyi támogatást kapott, mely szintén februárban alakult. Továbbá a fideszes politikai körhöz köthető szervezetek, cégek sem maradtak ki a támogatásból. A Ypsylon Média Kft., mely Szabó Lászlóhoz, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökéhez köthető, 200 millió forintot kapott. Pataky Attila cége 150 milliót, míg L. Simon Lászlóhoz kapcsolható Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány 120 milliót kapott. Orbán Ráhelhez köthető Vági Bence családi vállalkozásának, a Budapest Art Centernek, pontosan 300 millió támogatás jutott, míg az R56 Kft., amely a Bem rakparti R56 kocsmát üzemelteti, 180 milliót kapott, és korábban Stefka Istvánhoz és Huth Gergelyhez köthető volt.
Az izgalmas tételek nem csupán a látványos százmilliók, hanem a kisebb támogatások között is akadnak, ott rejtőznek azok, amelyeket a valójában kormányzathoz hű, de civilnek álcázott szervezetek kaptak.
20 milliót kaptak a Duna-parti Dióssi Csaba polgármester által vezetett kormánypárti jelöltek egyik segédesete, míg a közvagyonhoz korábban is édiosan takarékoskodó Dunakanyari Védegylet Alapítvány 22 milliót nyert. 20 millió jutott a Közép-magyarországi Régióért Alapítványnak is, amelyet Tuzson Bencével hoztak kapcsolatba. Két alkalommal 50 milliót kapott a Magyar Sámsonok Alapítvány, amelynek elnöke a fideszes polgármester, Annus István József.
Az egyik legérdekesebb tétel a Kezdőkör Baráti Egyesület, amely 50 millió forinthoz jutott. Arról ismert, hogy aktívan támogatták a fideszes kampányt. Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő kampányeszközeinek segítése révén, amit voltaképpen a fideszes toborzással valósította meg. Ágh Péter egyike volt azoknak a keveseknek, akik egyéni jelöltként legyőzték a tiszás riválisát, mivel egy „független” jelölt indult a körzetében, akinek a neve meglepő módón szintén Magyar Péter. Az elnevezés hozott hasznot: az „másik Magyar Péter” 909 szavazatot kapott, míg a Tisza Párt jelöltje, Stompová Viktória csupán 258 szavazattal végzett.
Számtalan fideszes holdudvarhoz köthető 5–50 milliós támogatások sorát lehetne belátni, amit ezen esetek konkrét célzatossága jellemez. De már ennyiből is érteni lehet, hogy a kormány 20 milliárd forintot milyen céllal osztott ki. Mivel a botrány szálai több fideszes politikushoz vezetnek, beleértve azokat is, akik a választás után is vállalták a képviselőséget, a közvagyon további elherdálása még a Fidesz számára is mélyebb válságot idézhet elő.
Tarr Zoltán, a Tisza leendő felelőse Facebook-posztjában bejelentette, hogy teljesen át fogják világítani az NKA hálózatát. – A felelősségre vonás elkerülhetetlen. Aki a magyar kultúrára és a művészeti élet forrásait saját politikai érdekeit szolgálva használta, annak felelnie kell – írta.
Ironikus módon, amit győzelmi költségnek szánt a Fidesz, búcsúajándékká vált, talán minden értelemben.
Forrás hang.hu
