Szegeden a helyi önkormányzat rendeletben akarja megtiltani a gyűlöletkeltő és jogellenes plakátok elhelyezését. A 2026-os országgyűlési választások kampányában a város vezetése még azt állította, hogy nincs hatáskörük a magántulajdonú hirdetőfelületek tartalmának befolyásolására.
Mihálik Edvin önkormányzati képviselő a május 8-i közgyűlésen a közösségi együttélés szabályait érintő módosító javaslatot terjesztett elő. A javaslat értelmében tiltanák a közterületen olyan plakátok kihelyezését, amelyek gyűlöletre vagy erőszakra buzdítanak, valótlan információkat terjesztenek, jogsértésre ösztönöznek, vagy egyéb jogellenes tartalmakat hordoznak. A jegyzőnek lenne hatásköre a jogsértések megállapítására, és kötelezhetné a plakát kihelyezőjét annak eltávolítására, különben a közterület-felügyelet lépne közbe a kiadó költségére. A tervezet értelmében a szervezetek akár kétmilliós bírsággal is sújthatók lennének.
A képviselő hangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezés nem precedens nélküli, több más önkormányzat, például Mosonmagyaróvár is korlátozta az uszító tartalmak megjelenését a saját hirdetőfelületein, míg Pécs ennél is tovább ment, és a magántulajdonú plakátok esetében helyi szabályokat hozott létre.
A momentumos politikustól megkérdezték, miért most, a választások után kezdeményezik ezt. Ő a márciusban indított, 1600 aláírást gyűjtő petícióját említette, amely alapján a rendelettervezet kidolgozása elkezdődött új frakciótársával, a DK-s Fodor Antallal.
Korábbi kampány során Szeged városvezetése még azt közölte, hogy a tisztán Fideszhez köthető magántulajdonú hirdetőfelületek tartalmát nem tudják szabályozni, ami minden településre érvényes. Mihálik véleménye szerint ezek a „hazug és uszító plakátok” inkább rontottak a város imázsán.
A város akkor kijelentette, hogy az önkormányzati tulajdonú plakáthelyeknek csupán egy része van a birtokukban, és garantálták, hogy ezeken soha nem lesznek háborús vagy uszító plakátok. A magántulajdonú felületek tartalmába viszont nem tudnak beleszólni.
Mostani javaslatuk ezt próbálja megkerülni.
A főjegyző azonban több jogi problémát is észlelt a tervezetben, például nem definiálja világosan az olyan kulcsszavakat, mint a „gyűlöletkeltő” vagy a „valótlan” tartalom, ami zavart okozhat a jogalkalmazásban. Emellett a plakátok elhelyezése és szabályozása magasabb szintű jogszabályok alapján történik, így nem az önkormányzat, hanem a járási hivatal vagy a választási bizottság hatásköre.
A jegyző kifogásolta azt is, hogy a tervezet a kihirdetést követő napon lépne életbe, ami nem ad elegendő felkészülési időt, és megsértheti a jogbiztonság elvét.
A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésében jelent meg, a szerzője a Szegeder újságírója.
Forrás telex.hu
