Varga Mihály a „Pénzügyi stabilitás instabil nemzetközi környezetben” című előadásában elmondta, hogy a magyar bankrendszer megőrzi hitelnyújtási képességét, a felügyeleti rendszer jól működik, ami együtt lehetővé teszi az aktív hitelezési folyamatokat. A jegybankelnök kiemelte, hogy a kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére Magyarország pénzügyi stabilitását sikerült megőrizni és erősíteni. A magyar bankrendszer akár 40 ezer milliárd forintnyit is tudna hitelként kihelyezni, és stabil likviditási helyzetet mutat.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság alapjai erősebbek, mint 2022 elején, még az iráni háború inflációs kockázatai ellenére is, és idén a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése hajthatja a gazdasági növekedést. Az iráni konfliktus hatása ugyan növeli az inflációt, de az erős forint és a védett árak mérséklik az áremelkedést. A jövőbeli infláció alakulásában a kormány gazdaságpolitikai intézkedései és az iráni konfliktus is fontos szerepet játszanak.
A bankrendszer hitelezési képessége erős bevételi forrásokra épül, mivel az utóbbi másfél évben a bankok jól teljesítettek. Ugyanakkor még van lehetőség a hatékonyság növelésére, hiszen a magyar magánszektor hitelállománya 2025 végén a GDP 30%-át teszi ki, ami alacsonyabb a régiós (47%) és uniós (73%) átlagnál.
A vállalatok eladósodottsága a régiós átlag körüli, de a támogatott hitelek aránya itt is jelentős. A gazdaság minden szektorának magas finanszírozási tartalékai vannak, ezért konkrét, célzott ágazati hitelezési programokra van szükség.
Varga Mihály beszélt az elektronikus pénzforgalom növekedéséről is, amely az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt. Az új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenése kihívásokat jelent a bankszektor számára, ugyanakkor a versenyt is fokozza, ami kedvező hatással van a szolgáltatások minőségére és költségeire. A banki díjak Magyarországon 2008 óta háromszorosára emelkedtek, ami uniós összehasonlításban a legmagasabb szintet jelenti.
Forrás www.origo.hu
