Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés 2025. decemberi ülésén (Fotó: Magyar Hang / Beliczay László)
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenességre hivatkozva megsemmisítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet bizonyos részeit – jelentették be szerdán, az MTI közvetítésével. Korábban említettük, hogy ez a rendelet volt az, amellyel Orbán Viktor kormánya megpróbálta megszüntetni a Budapest által indított perek áradatát, amelyeket a túlzott hozzájárulás beszedésének módja miatt indítottak.
Az Ab közleménye szerint az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelmet nyújtott be, hogy állapítsa meg: a szükséges veszélyhelyzeti szabályozás készítéséért felelős szerv nem engedélyezte az OBT számára a bírósági szervezeti törvény szerinti véleményezést, ezért kérte a rendelet egyes szakaszainak visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A vitatott rendelet előírja, hogy a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt a rendeletben megadott eltérésekkel alkalmazza. A kifogásolt rendelkezések szerint a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása a központi költségvetés technikai lebonyolításának részeként valósul meg, és ezek az intézkedések nem minősülnek hatósági aktusnak, így közigazgatási per sem indítható ellenük. A jogszabály azt is mondja, hogy ezeket a rendelkezéseket a folyamatban lévő bírósági ügyekben is alkalmazni kell, a 2023-2025 között esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek pedig megszüntetendők, a perköltségeket az állam állja.
Az OBT indítványozta, hogy a visszamenőleges hatályú megsemmisítést az indokolja, hogy a rendelet megszüntetné a jogbiztonságot a folyamatban lévő ügyekben. Az Ab megállapította, hogy nem adtak hírt arról, hogy a rendelet előkészítői kérték volna az OBT-től a szakmai véleményét, és arról sem, hogy az OBT elküldte volna azt. Mindez alapján az Ab megalapozottnak találta az OBT kérelmét, ezért érvénytelenítette a kifogásolt szabályokat – olvasható az Ab közleményében. A május 5-ével datált határozat említi, hogy lehetnek olyan perek, amelyek már megszűntek, és olyanok is, amelyek továbbra is folyamatban vannak vagy jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. A törvény előtti egyenlőség elve sérülhet, ha hasonló ügyekben a bíróság eltérően jár el. A visszamenőleges hatályú megsemmisítés következtében a jogalkotónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésekor rendeznie kell a kormányrendelet alapján megszűnt perek jogi helyzetét – áll az Ab határozatában.
Forrás hang.hu
