Ki Görög Márta, a jogászok koronázatlan királynője?

Ki Görög Márta, a jogászok koronázatlan királynője?

Görög Márta és Magyar Péter (Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala)

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke péntek reggel bejelentette, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja lesz az új igazságügyi miniszter, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett. A leendő főnököt a leendő miniszterelnök a magyar jogászképzés koronázatlan királynőjeként jellemezte Facebook-bejegyzésében. Szerinte Görög Márta több évtizedes akadémiai, szakmai és közszolgálati tevékenysége biztosítja, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben legyen.

Görög Mártát 2019 augusztusában választották meg dékánnak, így ő lett az első női vezető az intézmény történetében és a legfiatalabb is. A Délmagyarország egy hónappal a kinevezése után portrét közölt róla, amelyből kiderült, hogy Kiskunfélegyházán nőtt fel, ahol gimnáziumba járt. Eleinte orvosnak készült, de később a jog iránti szenvedélye elragadta. 1998-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, majd 2007-ben tudományos fokozatot kapott, és 2014-ben habilitált.

Jelenleg Görög Márta a Magyar Jogász Egylet Elnökségének és a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. A Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is jelentős szerepet vállal.

A Délmagyarország 2019-es portréja szerint 1998-ban a dékán doktori állást ajánlott neki. Azóta több területen dolgozott az egyetemen. 2005 óta vezeti az SZTE Alma Matert, és Bolyai Klubot alapított az Akadémia kiváló ösztöndíjasai körében; emellett a magyar magánjogászok egyesületének is vezetője volt. 2016 óta a kar Civilisztikai Tudományok Intézetének vezetésével foglalkozott, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tudományos titkára is volt.

A napilapnak így nyilatkozott: „Célom egy olyan 21. századi jogi kar kialakítása, amely reagál a digitalizációra, a technológiai változásokra és a demográfiai folyamatokra, miközben épít a kar kiválóságára. A fejlesztési koncepció mind a kutatást, mind az oktatást érinti, és komplex, tudományterületeken átívelő kérdésekkel foglalkozik, mint például a mesterséges intelligencia és tudástranszfer, az eredményeinket pedig szeretnénk megosztani a hallgatóinkkal.”

Forrás hang.hu