Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség alelnöke, és Marosi Gergely, a Mito kreatív igazgatója volt Pál Zsombor vendége a Most24 című műsorban. A vendégek a Lounge cégcsoport által szervezett állami reklámköltések és rendezvények lebonyolításának kérdéseit vitatták meg, kitérve arra, hogyan nem szabad, és hogyan kellene tervezni és végrehajtani az állam kommunikációját.
Gulyás János elmondta, hogy a médiaügynökségek feladata, hogy megmondják ügyfeleiknek, hol érdemes reklámokat elhelyezni a maximális hatás érdekében, majd intézik a kereskedelmi részleteket. Ezzel szemben a Balásy-cégek fő célja az volt, hogy olyan médiák hirdetéseit támogassák, akikről a hatalom úgy gondolta, fontos, hogy pénzügyi segítséget kapjanak a fennmaradásuk érdekében. Gulyás a Balásy Gyula által, könnyek között felajánlott cégekről és vagyonról beszélt.
Továbbá megjegyezte, hogy a Balásy-cégek a legnagyobb piaci szereplők közé tartoztak, de a hirdetések aránya nem tükrözte a rájuk költött összegeket. Marosi Gergely is azzal érvelt, hogy a Lounge-csoport viszonylag kis profitrátával dolgozott, a kifizetett osztalék azonban egy szokásos magyar ügynökség 15 évnyi árbevételével egyenlő.
A Media Dynamics részleg, amely piaci cégek szolgálatára jött létre, nem feltétlenül szakmai kvalitásai miatt vonzotta ügyfeleit, hanem inkább a hatalom felé való megfelelési kényszer miatt.
Az Orbán-kormány kommunikációs kampányai előtt fókuszcsoportokat használtak, amelyekben Gulyás szerint a cégcsoport is részt vett. Az utolsó év kivételével a cégcsoport e tesztelésekben eredményes volt, azonban a kampányok végére a korábbi erős narratíva elveszítette hatékonyságát.
Mindkét szakember egyetértett abban, hogy az államnak van helye a kommunikációban, amennyiben az nem csupán propaganda. Példaként említették, hogy egy egészségfejlesztő kampány inkább kreatív módon lenne célszerű kivitelezni, mint pusztán óriásplakátokon.
Gulyás azt is javasolta, hogy az állam évente nyilvánosságra hozhatná a reklámköltéseit, lehetőséget teremtve ezzel a pénz hatékony elköltésének ellenőrzésére. Emellett a szakma által közösen kidolgozott reklámetikai kódex elfogadása is érdekes lehetőségnek tűnt.
A műsor további témái között szerepeltek a Balásy-cégek nyereségtermelése, a hazai médiapiac árának megítélése, a szükségessége az állami hirdetésszervezőnek, és a cégcsoport valós értéke.
Forrás 24.hu
