A Kúria hasonló véleményt képviselt. A legfelsőbb bírói testület közölte, hogy elnökét az Országgyűlés választja meg kilenc évre, és Varga Zs. András megbízatása 2030 januárjáig érvényes. Ez a válasz világos jelzés arra vonatkozóan, hogy az elnök hivatalban maradása nem politikai kérdés számukra.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész is azt nyilatkozta, hogy nem kíván lemondani, és visszautasította azt a megállapítást, miszerint a politikai befolyás hatott volna az ügyészség munkájára. „A lemondásra vonatkozó felhívásban van egy implicit állítás, amit elutasítok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy több évtizedes szakmai tapasztalattal vállalta ezt a feladatot, és azt a legjobb tudása szerint kívánja végezni. Végül röviden megjegyezte: „Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni.”
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke határozottan reagált Magyar Péter felszólítására. Az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság is kifejezte, hogy a jogszabályok és az alkotmányos keretek között folytatják működésüket. Az ÁSZ hangsúlyozta, hogy az elnököt kétharmados parlamenti többséggel és tizenkét évre választják meg. Péterfalvi Attila még határozottabban szólt: „Tilos alkudozni a lemondásomról.” Kijelentését azzal indokolta, hogy pozícióját nemcsak a magyar jog, hanem az uniós szabályozás és az európai bírósági döntések is védik, ezért politikai alku tárgya nem lehet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is közölte, hogy független hatóságként működik, és nem foglal állást politikai nyilatkozatokról, emlékeztetve arra, hogy az elnök mandátuma 2030 decemberéig tart.
Forrás www.origo.hu
