Laura Codruța Kövesi, az európai főügyész, egy interjúban kifejtette, hogy Magyarország könnyen csatlakozhatna az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ha a magyar kormány, amelyet Magyar Péter vezet, úgy dönt, hogy ezt megteszi, azonnal elkezdődhet a munka.
A csatlakozási folyamat úgy zajlik, hogy a magyar hatóságok levelet küldenek az Európai Bizottságnak, amelyben kifejezik szándékukat az EPPO-hoz való csatlakozásra. Ha minden fél egyetértene, és az EPPO-rendeletet a magyar jogba is beillesztenék, megkezdődhet a közös munka.
Kövesi azt is elmondta, hogy Magyarország maga döntheti el, mikor kíván csatlakozni a hatásköre alapján. Visszamenőleges csatlakozásra is van lehetőség, és ezzel a módszerrel Lengyelország is élt, amely tavaly csatlakozott, de a hatásköre 2021-től érvényes, amikor az Európai Ügyészség tevékenysége megkezdődött. Az uniós jogszabályok szerint az Európai Ügyészség hatásköre visszanyúlik 2017-ig, így az addig elkövetett uniós pénzeket érintő bűncselekmények is vizsgálhatók.
Kövesi hangsúlyozta, hogy Magyarország dönti el, milyen messze akar visszamenni az időben, de megjegyezte, hogy az Európai Ügyészség nem politikai célok érdekében működik, és nem a kormányokat vizsgálja, hanem bűncselekményeket. Az EU-s pénz esetében akkor van dolguk, ha a kár meghaladja a 10 ezer eurót, míg áfa- és vámcsalás esetén a limit 10 millió euró.
Beszélt arról is, hogy az EPPO már kapcsolatban állt magyar hatóságokkal más tagállamok ügyei kapcsán. Jól értékelte a közös munkát az áfacsalások ügyében, azonban politikailag érzékeny esetekben előfordult, hogy a magyar fél saját hatáskörében indított vizsgálatot, és ez megakadályozta az EPPO további eljárását a „non bis in idem” elv miatt.
Ha Magyarországon is lenne EPPO-jelenlét, akkor egy önálló irodát nyitnának, élén egy európai ügyésszel, aki független lenne a magyar és uniós politikától. A nyomozások a megszabott feltételek alapján kiválasztott, Magyarországon dolgozó ügyészek által zajlanának, együttműködve a helyi hatóságokkal.
Forrás telex.hu
