A cikkünk folytatódik.
Orbán Anita, a Külügyi Bizottságban elmondta, hogy a magyar külpolitika új, kizárólag külpolitikai fókuszú irányt vesz. Az EU Bizottságbeli meghallgatás után a Parlament Külügyi Bizottsága előtt is bemutatkozott, ahol nagy érdeklődés fogadta, a helyszíni létszám miatt pedig pótszékeket is hoztak be.
Orbán hangsúlyozta, hogy az új külpolitika célja, hogy a magyar érdekeinket aktívan képviseljük az európai közösségen belül. „A külpolitika nem a kimaradást jelenti, hanem az együttműködést és a befolyás meglétét. Az áprilisi választásokon Európát választották a választópolgárok, így külpolitikánk ennek megfelelően alakul” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy szeretnék csökkenteni a különböző irányokbeli függőségeket, mivel „szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország”. Jelezte, hogy a külügyi struktúrát meg kell újítani, hogy szolgáltatóbbá váljon. Tervben van a tárcaközi együttműködés erősítése és egy átfogó diplomáciai stratégia kidolgozása, beleértve az oktatási rendszert is.
Miközben a külgazdasági attasék működését megőrzik, az energetika átkerül a megfelelő tárcához, ahogyan a Külügyminisztérium alá tartozó cégek felügyelete is. A külügyi stratégia megújul, a Külügyi Intézet visszakerül a minisztérium irányítása alá, erősítve az európai központú külpolitikát. Az Információs Hivatal is visszatér a külügyi tárcához.
Bár az unióval kapcsolatos feladatok nem teljes egészében a külügyhöz tartoznak, Orbán prioritásként kezeli ezeket, szoros együttműködést tervezve a Miniszterelnökséggel. A korrupcióellenes intézkedések és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is része ennek a megközelítésnek.
Orbán szerint Oroszország kihívás a mostani külpolitikában, és hangsúlyozta a visegrádi együttműködés, különösen a magyar-lengyel kapcsolatok megerősítésének fontosságát. A magyar kormány elismeri Ukrajna területi szuverenitását, és bírálta a Benes-dekrétumokat Szlovákiával kapcsolatban, amelyek véleménye szerint ellentétesek az uniós joggal.
Céljuk a vitás kérdések rendezése és a „valódi magyar érdekek” képviselete, nem pártérdekek mentén. A bizottság alelnöke, Németh Zsolt dicsérte Orbán munkásságát, majd a szuverenitás kérdéseiről beszélt, amelyet Hajdu Márton, a bizottság elnöke félbeszakított.
Orbán Anita kiemelte, hogy az uniós pénzek hazahozatala összkormányzati feladat lesz, amit a Miniszterelnökség koordinál. A magyar nagykövetségek is fontos szerepet kapnak a kapcsolatépítésben.
A politikust kérdezték Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök meghívásáról is. Orbán kifejtette, hogy Izrael segített a magyaroknak az 1956-os forradalom után, ezért fontosnak tartják az invitálást.
Beszélt a szomszédságpolitika jelentőségéről is, és arról, hogy Magyar Péter miniszterelnök első látogatása Bécsbe vezet. A kínai befektetésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mindenkitől elvárják a szabályok betartását, és a külföldi befektetéseket ennek fényében felül fogják vizsgálni.
Forrás hvg.hu
