Bizottsági meghallgatás miniszterjelöltek számára – Hegedűs Zsolt (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Hegedűs Zsolt miniszterjelölt egy több mint háromnegyed órás előadásban részletezte az egészségügyi ellátórendszer tervezett reformjait, prioritásait, valamint megemlítette, hogy a legfőbb cél az egészségmegőrzés fejlesztése és a nemzet mentális, fizikai egészségének javítása.
A jövőbeli miniszter elmondta, hogy az egészségügy jelenlegi állapota súlyos problémákkal küzd, ami többek között a rendőri felügyelet és a transzparencia hiányának tulajdonítható. „Rövidebb a várható életkorunk, és több egészségügyi problémával küzdünk. Az uniós átlaghoz képest magasabb a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségek aránya, és a mi várható élettartamunk öt évvel alacsonyabb. Az előző kormányzati időszak alatt 155 ezer haláleset elkerülhető lett volna. Az egészségügyi költések terén a kilencvenes évek elején még élen jártunk a V4 országok között, most viszont jelentős lemaradásban vagyunk. Míg az EU átlagosan 7%-ot költ a GDP-hez viszonyítva az egészségügyre, nálunk ez csak 4,1%. Célunk, hogy a következő ciklus végére elérjük az uniós átlagot” – ígérte, hozzátéve, hogy optimális, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egészségügyi rendszerre van szükségük, ezért a legjobb szakembereket haza kívánják hozni, például Karikó Katalin Nobel-díjas kutatót.
Hegedűs az alábbi öt célkitűzést sorolta fel:
- a hálapénz eltüntetése után az empatikus, etikus egészségügy megerősítése,
- a betegek és hozzátartozók hangjának felértékelése,
- a szakmai megbecsülés növelése,
- értékekre épülő egészségügy kialakítása,
- prevenció hangsúlyozása.
Hegedűs Zsolt a háziorvosi, járó- és fekvőbeteg ellátás problémáival is foglalkozott. Elmondta, hogy ezer háziorvos hiányzik a rendszerből, ami veszélyezteti a betegbiztonságot, mivel a páciensek nem jutnak időben szakellátáshoz. A kórházak finanszírozása, a betegutak rendezetlensége és a humánerőforrás-hiány komoly gondokat okoz.
A jövőbeli miniszter hangsúlyozta, hogy több szakdolgozóra van szükség, ami béremelést, és ösztöndíjprogramok indítását igényli a hiányszakmák betöltésére. „Akármennyire is jó egy rendszer, ha szakemberek nincsenek, nem fog működni” – jegyezte meg.
A betegjogok fontosságát is hangsúlyozta, valamint a betegek visszajelzéseinek kezelését és az önrendelkezés jogát. A betegelégedettséget kötelező módon mérni fogják az intézményekben, és az eredményeket közzéteszik.
Hegedűs hangsúlyozta, hogy a kormány célja nem csupán az egészségügyi rendszer rendbetétele, hanem a társadalom egészségesebbé tétele. „Támogatjuk az egészséges életmódot, a mozgást és a táncot” – fűzte hozzá, mire a bizottsági ülésteremben halk nevetés hallatszott. A jövőbeni terveik között szerepel, hogy a kormányciklus végére az egészségügyi szűrésre való részvételt elérjék az uniós átlag szintjére, a daganatos megbetegedések számát pedig 10%-kal csökkentsék, 2035-re pedig legalább 80 évre kívánják növelni a lakosság átlagos életkorát.
Új szervezeti felépítés
Hegedűs számos szervezeti változásról is beszámolt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő visszakapja régi nevét, Országos Egészségbiztosítási Alapkezelő (OEP) néven működik tovább, és valódi biztosítóként, regionális szinten kívánják tevékenykedni.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság is átalakul, a beszerzések visszakerülnek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, és teret adnak a területi vezetésnek az igények és szükségletek kielégítése érdekében.
Külön államtitkárságot kap a járó- és fekvőbeteg-ellátás, ahol szakdolgozók képviselete is biztosítva lesz, emellett alapellátásra is létrejön államtitkárság. Az új digitális egészségügyi államtitkárság létrehozása is a tervek között szerepel. Az Országos Mentőszolgálat kezdetben miniszteri biztos irányítása alatt áll majd, de 2027-re átalakul a szervezet.
A MOK visszanyeri jogait
Hegedűs Zsolt elmondta, hogy a Magyar Orvosi Kamara és a szakmai érdekvédelmi szervezetek valós partnerei lesznek a döntéshozatali folyamatokban. „Egy jól működő szakmai kamara a szakma minőségének védelmezője” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az egészségügyi szektor erkölcsi és szakmai megújulásához modern etikai szabályozásra és kiszámítható ellenőrzésre van szükség. Az Orvosi Kamara korábbi kormányzati ciklusban megvont jogait visszaadják és kiterjesztik, ebben Svéd Tamás politikai államtitkár fontos szerepet kap.
Érdekfeszítő viták
A meghallgatás során súlyos szócsatákra is sor került. Takács Péter, a leköszönő egészségügyi államtitkár Hegedűs Zsolt elé tárta, hogy miért nem állt ki egy vitára, és kérdezett arról is, honnan származik az az évi plusz 500 milliárd forint, amelyet a Tisza ígért az egészségügyi ágazatnak. Megkérdezte továbbá, hogy a magánegészségügy részt fog-e venni a várólisták csökkentésében.
Hegedűs Zsolt éles kritikával válaszolt, kiemelve, hogy Takács kampány során több ízben etikátlanul nyilvánult meg. „Ön vállalhatatlanná vált etikai és szakmai szempontból” – fogalmazott, kifejtve, hogy provokatív megnyilvánulásokat tett, a közösségi médiában is.
Takács kérdése kapcsán Hegedűs azt válaszolta: „A kormány 12,3 milliárd forintot költött el a nem létező Tisza-adóról folytatott propagandára. Én ortopédsebész vagyok, és azok miatt az írástudók miatt ülök itt, mint amilyennek Ön nevezi magát. Ön elárulta a hivatásrendünket.”
Forrás hang.hu
