Hat év után véget ért Magyarországon a vészhelyzeti kormányzás. Az Orbán-kormány 2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva hirdette ki a vészhelyzetet, ami 2022-ben is folytatódott, ezúttal az orosz-ukrán háború miatt.
Gulyás Gergely 2020-ban azt állította, hogy a baloldal vádjai ellenére a különleges jogrend hamarabb véget ér, mint más európai országokban, ám ez a mondat nem vált valóra. Az elmúlt években a Fidesz-KDNP többség folyamatosan meghosszabbította a vészhelyzeti állapotot, így a kormány jelentős időt töltött különleges jogrend alatt.
Magyar Péter a Tisza győzelme után kérte a Fideszt, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mivel számításaik szerint legalább 160 vészhelyzeti rendelet van érvényben. Arra figyelmeztetett, hogy a következő Tisza-kormánynak több jogszabályt kell módosítania, ami néhány hetet igényel, s kérte a leköszönő kormányt, hogy ne tegyen lehetetlenné az ország működését az átmenet első napján.
A vészhelyzet hirtelen megszüntetésétől elkerülendő a jogi káoszt, a leköszönő kormány nem hosszabbította meg a háborús vészhelyzetet. Május 9-én azonban az országgyűlés megszavazta a vészhelyzeti rendeletek törvénybe iktatását. A Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én lépett hatályba, fenntartva a fizetési moratóriumot a fagykáros és aszálykáros gazdálkodók, valamint a sertéstartók számára. Továbbá a ragadós száj- és körömfájás következtében érintett gazdálkodók 2027. június 30-ig élvezhetik a moratóriumot a hitelszerződéseikre.
A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter feladatának törvényi szintre emelése is megtörtént, illetve a védett üzemanyagár és árrésstop továbbra is fennmarad, igaz, a piaci verseny miatt ott magasabb határértéket állapítottak meg. A januári hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határideje is meghosszabbításra került, és július 1-től továbbra is 0 százalék marad a reklámadó. A kábítószer-kereskedelem elleni törvény is jogi szintre emelkedett, amely a helyszínek felelősségét vizsgálja.
Forrás telex.hu
