Gyurcsány Ferenc 2004-ben vette át a kormányzást, és első 100 napja alatt az állami működés modernizálására és a Magyarország európai uniós integrálódására összpontosított. Azonban a kormány reformelképzelései gyorsan súlyos költségvetési hiányba ütköztek, és a politikai polarizáció is felerősödött. A premier nem a mélyreható reformok megvalósításáról, hanem inkább a politikai stílusváltás és az új vezető imázsának építéséről szólt. Ezt követően egy kettős népszavazásra is sor került, ahol Gyurcsány a kórházak privatizációjának folytatása mellett foglalt állást, míg a kettős állampolgárságot elutasította.
A kormányfői pozícióját 2009 márciusában adta át Bajnai Gordonnak, aki csak a következő parlamenti választásokig maradt hivatalban. Bajnai nem indult a választásokon, s ezért nem is szervezett szimbolikus első 100 napot, hanem azonnali megszorításokkal kezdte kormányzását. Ő csak 2012-ben tért vissza a politikai életbe.
A második Orbán-kormány 2010-es megalakulása különös fontossággal bírt, hiszen a kabinet kétharmados parlamenti többséggel indult. Az első 100 napban átfogó reformokat indítottak, új adópolitikai elképzelésekkel, valamint a „nemzeti együttműködés rendszere” koncepciójának bevezetésével. Ekkor fogadták el a kettős állampolgárság könnyebb megszerzését és különadókat szabtak ki a nagyvállalatokra.
A következő időszakokban, 2014, 2018 és 2022 során a Fidesz folyamatosan megnyerte az országgyűlési választásokat, és a kormányzásaik nem indultak újabb 100 napos programokkal, hiszen a korábbi politika folytatásának számítottak. Jelenleg Magyar Péter első 100 napja körüli várakozások foglalkoztatják a közvéleményt, különösen az uniós források hazahozatala és a nemzeti megbékélési törvény körüli elképzelések révén. Ez a jogszabály célja a társadalmi feszültségek csökkentése és a közbizalom helyreállítása, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem jelent büntetlenséget a korábbi kormányzás bűneiért.
Forrás mandiner.hu
