A magyar nettó hitelfelvétel a 2020 utáni években nem emelkedett ki a régiós trendekből. Tavaly a GDP 4,7%-át tette ki, míg Romániában ez az arány 7,9%, Lengyelországban pedig 7,3% volt. A lengyeleknél a Tusk-kormány hivatalba lépése után megnőtt a hitelfelvétel, még annak ellenére is, hogy Uniós támogatásokat kaptak, amiket korábban visszatartottak. Azonban a “bosszúkormányzás” ideológiai indíttatásai nem kedvezőek a gazdasági helyzetnek, ami komoly költségvetési hiányt eredményez, és fenntarthatósági problémákat okoz.
A magyar költségvetés év eleji kiadásai, mint például a közszolgáltatások béremelése, lakhatási támogatások, nyugdíjak és rezsicsökkentés, azonnali terheket rónak. Ezen kiadások az év elején jelentkeznek, míg a bevételek később érkeznek. Ennek eredményeként áprilisra jelentős mértékben túlteljesítettük az időarányos hiánycélt, amely a tervezett éves összeg 70,7%-át érte el.
Érdemes megjegyezni, hogy a hitelfelvétel nem feltétlenül szükséges ekkora mértékben, és a GDP 1,7%-os növekedése az első negyedévben körülbelül 7,5%-os folyó áras növekedést is jelenthetett. Ezen túlmenően, a következő hónapokban is előfordulhat, hogy a költségvetési bevételek meghaladják a kiadásokat, ami kedvezően befolyásolhatja a hiány alakulását az év hátralévő részében. Összességében a helyzet javulása várható.
Forrás mandiner.hu
