Az interpelláció a parlamenti ellenőrzés egyik legfontosabb eszköze: a képviselő, aki általában ellenzéki, írásban intéz kérdést a kormányhoz vagy annak valamely tagjához – felvilágosítást kérve egy adott ügyben. A megszólított köteles személyesen, vagy megbízottja útján válaszolni. Az interpelláló általában nem csak kérdez, állít is, véleményez, miközben problémamegoldást sürget. Ha az interpelláló nem fogadja el a választ, akkor a plénum dönt: ha elfogadja, akkor az ügy lezárul, az interpellációt elintézettnek tekintik. Ha viszont a parlament is elutasítja a választ, az interpellációt továbbküldik az illetékes bizottsághoz, amely részletesen kivizsgálja az ügyet, és jelentést készít. Ezt követően az Országgyűlés már nem magáról az interpellációról, hanem a bizottság által benyújtott jelentés elfogadásáról tart újabb szavazást.
Gyermekek szexuális nevelése
A Fidesz képviselői eddig két interpellációt nyújtottak be. Hegedűs Barbara esszékérdést tett fel Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek: Milyen irányt vesz az oktatáspolitika? Az ellenzéki képviselő interpellációjában a bizottsági meghallgatásra visszautalva három témát emelt ki:
- Az intézményrendszert a gyermekfogyáshoz igazítják. Számítani lehet-e a kistelepüléseken iskolák bezárására vagy összevonására? Milyen szempontok alapján döntenének az iskolák fenntartásától?
- A mindennapos testnevelés ellenére nőtt az elhízott gyermekek száma. Nem gondolja-e, hogy a gyermekkori elhízás növekedése inkább globális társadalmi és technológiai folyamatokkal függ össze, például azzal, hogy a gyermekek ma jóval több időt töltenek digitális eszközök előtt és kevesebbet mozognak? Valóban az a megfelelő válasz, hogy gyengítsék vagy megszüntessék azt a rendszert, amely legalább napi szinten garantálja a gyermekek számára a testmozgást?
- A gyermekek szexuális nevelése nem csak a szülők feladata. Milyen szervezeteket kívánnak beengedni az oktatási intézményekbe a gyermekeink szexuális felvilágosítása érdekében?
Frakciótársa, Bencsik János ezzel fordult Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez: Meddig volt őszinte a 480 forintos benzinár ígérete? Interpellációjában emlékeztetett: amikor az energiaárak és az üzemanyagárak Európa-szerte elszabadultak, az Orbán-kormány üzemanyagárstoppal védte a családokat, a fuvarozókat, a vidéki gazdaságot és a munkába járó embereket. A Tisza Párt nemhogy bírálta volna ezt az intézkedést, hanem többször is követelte annak fenntartását. Magyar Péter nyilvánosan 480 forintos üzemanyagár-plafont sürgetett, és külön felszólította a kormányt arra is, hogy ne szüntesse meg az árstopot. Fenntartja-e a kormány a Tisza Párt korábbi, 480 forintos üzemanyagár-plafonra vonatkozó követelését?
Sötét felhők gyülekeznek
A KDNP képviselői már három interpellációnál tartanak. Rétvári Bence korábbi belügyi államtitkár Pósfai Gábor belügyminisztertől kérdezte meg: Mi a kormány terve a migrációs paktum kapcsán? A képviselő interpellációjában figyelmeztetett, hogy a paktum június 12-én hatályba lép, amely kötelező kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menekültkérelmek tízezreinek elbírálását írja elő Magyarországnak. Mint írta, „mi vagyunk az egyetlen ország Európában, aki eddig nem adott le végrehajtási tervet, és felszólítjuk a kormányt, hogy végrehajtási terv továbbra sem kerüljön leadásra”. Rétvári szerint Magyarországnak jogában áll megvédeni függetlenségét és a magyar emberek érdekeit.
Latorcai Csaba a következő kérdéssel fordult Görög Márta igazságügyi miniszterhez: Továbbra is érvényben tartják-e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott? Interpellációjában kifejtette: „A Kereszténydemokrata Néppárt elutasítja az áltudományos köntösbe öltöztetett genderelméleteket. Véleményünk szerint a társadalmi nemek tanulmányozása és az ezzel kapcsolatban kreált ideológiák veszélyeztetik a hagyományos családmodellt, a keresztény értékeket, és biológiai értelemben is természetellenesek.” Latorcai ezért megkérdezte:
Miniszterként tartja-e magát az Alaptörvényhez, vagy teret enged azoknak, akik szerint a biológiai nem fogalmát fel kell váltani a társadalmi nem, azaz a gender fogalmával a jogrendben?
Máthé Zsuzsa (KDNP) ezt kérdezte Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztertől: Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit? Az interpellációban leírta, hogy az Európai Unió Bíróságának (C-769/22. számú) ítélete szerint Magyarország megsértette az uniós jogot a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomaggal. A bíróság az uniós alapértékekkel ellentétesnek és diszkriminatívnak minősítette a szabályokat, amelyek a gyermekek védelmében korlátozzák a kiskorúak számára elérhető olyan tartalmakat és reklámokat, amelyek a születési nemtől eltérő önazonosságot, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik. A képviselőnő szerint „a választás utánra időzített Európai Bírósági döntéssel és az új kormány felállásával azonban sötét felhők gyülekeznek a gyerekek és a magyar szülők fölött”.
Titkosított vasútfejlesztés
Nem maradt le a KDNP-től a Mi Hazánk sem, hiszen ők is már három interpellációt jegyeznek. Szabadi István interpellációja Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez: Kártalanítják-e a Covid-károsultakat? A képviselő többek között az iránt érdeklődött:
- A Tisza-kormány feloldja-e a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs működésével kapcsolatos dokumentumok titkosítását?
- Nemzetközi példákat követve kivizsgálják-e a vakcinák okozta egészségkárosodásokat és haláleseteket?
- Kártalanítják-e a Covid alatt kényszeroltott, elbocsátott és tönkrement honfitársainkat?
Ugyancsak Szabadi István interpellált Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez: Mi lesz a Budapest–Belgrád vasútfejlesztéssel? Mint írta: „Magyarországon úgy lett negyedével drágább egy kilométer pálya építése, mint Szerbiában, hogy nálunk csupán két külön szintű átjárót építettek az egész vonalon. Amíg Magyarországon maradt 92 szintbeli kereszteződés, Szerbiában minden szintbeli kereszteződést felszámoltak. Különösen aggodalomra ad okot az a nemrég Facebookra felkerült videó, amely szerint nyitott sorompónál haladt át egy tehervonat a Budapest–Belgrád vonalon Dunaharasztinál és a jelzőberendezések sem működtek!” Három kérdést is feltett: Feloldja-e a Tisza-kormány a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés minden dokumentumának titkosítását? Elszámoltatják-e az alapjaiban elrontott projekt felelőseit? Mikor indulhat el reálisan a személyforgalom és zárulhat le beruházás?
Novák Előd Magyar Péter miniszterelnöknek címezte interpellációját: Miért törölték el a Meta reklámadóját a Tisza és a Fidesz négyötödös paktumával, vitát sem engedve? A frakcióvezető-helyettes szerint még a Fidesz uralma alatt sem volt példa soha, hogy egy törvényjavaslathoz egyetlen percben sem szólhat hozzá egy frakció. Nem volt társadalmi vita a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről: a parlament.hu oldalára csak három órával a szavazás előtt került ki a 79 oldalas törvényjavaslat. „Ezzel a látszólag technikai szintű jogszabály-módosítással az új kormány nagyon határozott politikai nyilatkozatot tesz: amíg ők vannak hatalmon, a Big Tech nem fizet adót Magyarországon” – jelentette ki Novák, aki szerint nem elég csupán a NER oligarcháinak pénzét visszakövetelni: itt az ideje, hogy végre a Facebook és a többi technológiai óriásvállalat is kivegye a részét a magyarországi közteherviselésből.
(Borítókép: Az Országgyűlés alakulóülése 2026. május 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
