Sörös Sándor, a neves színművész, aki Őze Lajos és Fényhang-életműdíjat is nyert, hosszan tartó betegség után hunyt el. A Vígszínház 1974 és 1990 között 16 éven át volt a tagja, a hírt a Vígszínház hivatalos Facebook-oldalán osztották meg.
Ezek alatt az évek alatt szinte 40 különböző szerepben lépett színpadra, olyan jelentős előadásokban, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Kőműves Kelemen, a 30 éves vagyok, a 22-es csapdája, a Sanda bohóc, Az öreg hölgy látogatása, az Álomkommandó és az Ahogy tesszük.
1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, előtte pedig két évig szerepelt a Pinceszínházban, Szakácsi Sándor és Szerencsi Éva mellett, teltházas előadásokkal. Az első rostavizsgán, bár nem tudta végigmondani a verseit és énekét félbeszakították, Várkonyi megerősítette, hogy felvételt nyert.
A Vígszínház színpadán emlékezetessé vált erőteljes jelenlétével, kiváló énekhangjával és zenei érzékével. Ő volt az egyik legaktívabb színész a társulatban, hónapról hónapra harminc előadásban lépett fel. A televízióban is sok lehetőséget kapott, a szinkronrendezők hamar felfedezték különleges tehetségét.
Magát „figuraváltós” színésznek tartotta, hiszen inkább a szerepeket alakította, mintsem hogy önmagát formálta volna meg bennük. Pályáját a bizonyítás vágya és a színház iránti öröm jellemezte. Egy interjúban első komoly szerepéről azt mondta: „Ez a szerep focinyelven szólva: tiszta tizenegyes. Csak most be kell rúgni.”
Forrás ripost.hu
