L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány megalapítója (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy éven keresztül kérdezték L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány elnökét – mesélte az oktatási szakértő a Partizánnak adott interjúban.
Ritók elmondta, hogy 2014-ben, miután a Fidesz támadást indított a Norvég Civil Alap ellen, egy titkos számon keresztül hívták fel. Azt közölték vele, hogy másnap be kell mennie az Alkotmányvédelmi Hivatalba. Ekkor még nem tudta, hogy a hivatal nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozik. Másnap két tisztviselővel találkozott, akik azt mondták, hogy „minden nemzetbiztonsági eszköz a rendelkezésükre áll a munkájának figyelemmel kísérésére”. Először általános kérdésekről érdeklődtek, de felvetődött például, hogy „fel lehetne-e lázítani a cigányokat”.
A szakember úgy érezte, hogy ez csupán egy megfélemlítő akció, mivel az Igazgyöngy is részesült Norvég Civil Alap támogatásokban. Egy hónappal később azonban ismét keresni kezdték, és egy éven keresztül havonta rendszeresen találkoztak vele a hivatal munkatársai.
Elmondták neki, hogy szakmai tanácsot szeretnének tőle kérni, de általában olyan témákról beszélgettek, amelyek nyilvánosak voltak. Egyszer például az Antiszegregációs Kerekasztal tagjainak nevét kérték, ami szintén elérhető információ. „Miért kérdezi ezt tőlem?” – kérdezte, mire azt válaszolták, hogy „mert nem mindegy, milyen sorrendben mondja”. Ekkor nagyon kényelmetlenül érezte magát, és közölte, hogy nem kívánja folytatni, kérte, hogy nyilvános szerződést kössenek vele. Minden alkalommal megígérték neki, hogy intézkednek, de ez sosem valósult meg. Az sem volt világos, hogy a megkeresés miért számított államtitoknak. Ritók Nóra szerint egyértelmű volt, hogy lehallgatják az újságírókkal folytatott beszélgetéseit, mert néha visszahallotta a korábbi mondatokat. Felidézte, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt kérte tőle, hogy ne nyilatkozzon a Népszabadság újságírójának, Ónody-Molnár Dórának.
L. Ritókot lelkileg is megviselték az Alkotmányvédelmi Hivatal keresései. Ügyvéddel konzultált, aki figyelmeztette, hogy beszélni az esetről büntetőjogi következményekkel járhat. Most azért döntött a nyilvánosság mellett, mert fontosnak tartja kijelenteni: „nem lehet így bánni a civilekkel”.
Elmondta, hogy az utóbbi években nemcsak a társadalmi problémákkal szembesültek, hanem egyre növekvő politikai és intézményi nyomással is. A fordulópont 2015-2016 környékén következett be, amikor az alapítvány lassan kiszorult a hazai pályázati rendszerből. Bár tovább próbáltak állami és uniós forrásokra pályázni, gyakran elutasították őket, sokszor indokolatlan okokkal.
Volt olyan alkalom, amikor azt írták nekik, hogy nincs elég tapasztalatuk. Ekkor vált világossá számukra, hogy „feketelistára” kerültek. Ritók szerint az Igazgyöngyöt az elmúlt években rendszeresen érték lejáratókampányok is, például amikor a Magyar Péterhez köthető szemüvegadomány elfogadása után támadást indítottak ellenük a propaganda médiában.
Forrás hang.hu
