A Tisza-kormány kommunikációs gyakorlata egyre inkább kétségeket ébreszt a sajtószabadság és az átláthatóság kérdéseiben. Az első kormányülés utáni ópusztaszeri sajtótájékoztatón Köböl Anita kormányszóvivő a kommunikációs keretek kidolgozására hivatkozva kérte a sajtó türelmét. Ezt követően viszont olyan felszólítási sorrend alakult ki, amelyben szinte kizárólag a baloldali és a Tisza-párti médiumok kaptak szót, míg a jobboldali orgánumok, mint a Hír TV és a Magyar Nemzet, kimaradtak.
A Tisza-kormány nem szívesen válaszol a kényes kérdésekre, ami különösen szembetűnő a kampány során tett ígéretek kontrasztjában. Magyar Péter többször is hangoztatta, hogy minden sajtóorgánum egyenlő bánásmódban részesül, ám a valóság más képet mutat. A jobboldali újságíróknak szinte alig volt lehetőségük kérdéseket feltenni, kivételt csak a TV2 jelentett, ahol a miniszterelnök azonnal vádolta a riportert propagandizással. Emellett néhány baloldali médium sem kapott szót, ha nem mutatott elég erős lojalitást.
A szelektív kérdésfeltevés nem újkeletű jelenség; a választások után tartott sajtótájékoztatón is több lapot a helyhiányra hivatkozva zártak ki, és több alkalommal korlátozták a kérdezés lehetőségét.
Magyar Péter korábban már tett fenyegetéseket a Hír TV riportere felé, míg hívei egy Mandiner újságíróját fizikai inzultálásnak tették ki. Egy kiszivárgott hangfelvételen pedig arról beszélt, hogy a Hír TV munkatársait a Dunába lökné. Ezek a történések bőven árnyalják a kormány sajtópolitikáját.
Összességében a Tisza-kormány eltávolodott a kampányban hirdetett nyitottságtól, és inkább a saját narratíváját támogató médiumoknak ad lehetőséget, míg másokat kizár. Emlékezetes, hogy Magyar Péter távozott az ATV stúdiójából, amikor nehéz kérdéseket kapott.
Forrás www.origo.hu
