Újságosstand egy hazai boltban 2022. júniusában (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kedvezőtlen helyzet elé állította a hazai nyomtatott sajtóvállalatokat: a közelmúltban milliós számlák érkeztek a kiadóknak, mivel január elsejétől jelentős díjat kell fizetniük az eladatlan újságok elszállításáért. Az első számlák kiküldését – micsoda véletlen – a választások után időzítették. Az újrahasznosítható (újság)papír érték, hiszen korábban a papírgyárak saját teherautóikkal szállították el, sőt, még fizettek is érte. A MOHU sorsa a remittendával, illetve ennek haszonképessége megkérdőjelezhető, de az érintettek nem tudják, kitől kérdezhetnének.
Először azt hittük, egy hiba történt, amikor a Lapker egy több százezres tételt továbbított nekünk a januári eladatlan hetilapok után. A MOHU ugyanis kilogrammonként 143 forintért szállítja el a papírt, és a törvények szerint az újrahasznosítható papír már nem a kiadó vagy a terjesztő birtokában van, hanem a monopolhelyzetben lévő hulladékgazdálkodó cégnél, amely csak a megadott hatósági áron hajlandó elszállítani azt.
Röviden nézzük meg, hogyan alakul egy újság sorsa a legfrissebb példánk alapján. Szerdán éjjel küldjük a pozsonyi nyomdába a lapot, ahol 17 385 példány készült. Egy teherautó szállította Budapestre, ahol a Magyar Posta Orczy téri logisztikai központjában 4685 példányt, míg a Lapker Illatos úti telephelyére 12 600 darabot rakodtak le. A Lapker az a cég, amely a kiadókkal kötött szerződés alapján eljuttatja az újságokat különböző árusítóhelyekre, így a Magyar Hang jelenleg 2167 helyen érhető el.
A postai előfizetői példányok sorsa egyértelmű: miután a vásárló elolvasta, általában a papírhulladékba kerül, amit elszállítanak. A boltok viszont gyakran több újságot rendelnek, mint amennyit eladnak, mivel nehezen becsülhető előre, hány vásárló jut el egy adott helyre. A megmaradó lapokat remittendának hívják, és a hetilapok esetében az ideális cél 50%-os remittenda lenne, de jellemzően inkább 60%. A napilapok esetében ez akár 70-80%-ot is elérheti, ami azt jelenti, hogy a kinyomtatott példányok háromnegyede a kukába kerül. A maradék lapokat a Lapker központjába visszajuttatják, ahol nem válogatják, hanem ömlesztve tárolják, korábban a papírgyárak szívesen elvitték a zúzott anyagot, és még fizettek is érte.
Ez januártól megváltozott: már nemcsak, hogy nem kapnak pénzt érte, hanem a Lapkernek kell a MOHU-nak 143 forintot kifizetnie a szállításért, amit továbbhárítanak a kiadóik felé. A Magyar Hang esetében januárban 2659 kilogramm újrahasznosítható papírhulladék elszállításáért számoltak fel díjat.
Bár a mi kiadványaink között az eladatlan példányok aránya viszonylag alacsony a hűséges olvasóink miatt, az összeg még így is sokkoló. Egyes napilapok esetében havi két és fél milliós nem várt kiadásokkal kell szembenézni, de nagyobb kiadóknál ez akár havi tízmilliót is meghaladhat, ami végzetes lehet a print szektor számára, amely már így is zsugorodik, mivel a hirdetések száma csökken.
Az új helyzet visszafordító spirált indíthat el: a kiadók kevesebb újságot nyomtatnak a remittenda csökkentése érdekében, ezzel a nagyobb forgalmú helyeket preferálva, míg a vidéki olvasóknak sokkal nehezebb lesz hozzájutniuk a lapokhoz, és az népszerűtlenségük további csökkenését vonhatja maga után.
Sajnos a remittenda saját kézbe vétele sem megoldás: egyrészt a válogatás költséges, másrészt az a törvény szerint a MOHU tulajdona. Tehát a nyomdának kifizetjük a lapok előállítási költségeit, de amikor az újságos standokról visszakerülnek, hulladéknak minősülnek.
Megpróbáltuk megkérdezni a MOHU-t, hogy mi történik a tőlünk elszállított papírral, és miért nem részesülnek a kiadók az újrahasznosítás bevételeiből, de nem tudtuk elérni őket. Kérdéseinkkel kapcsolatos közadatigénylésünkre sem kaptunk választ, és nem tudtuk megtudni, ki az illetékes.
A megoldás egy tollvonás lenne az új kormány részéről: a remittendát, azaz az eladatlan újságpapírt ki kellene venni a koncessziós körbe tartozó hulladékok közül. Tavaly hasonló döntést hozott az Orbán-kormány egy másik díjjal kapcsolatban, amely a nyomtatott újságokat reklámhordozónak minősítette, de végül mentesítették őket a díjfizetési kötelezettség alól.
Forrás hang.hu
