A kép csupán illusztráció! A Beneš-dekrétumok ellen és a felvidéki magyar közösségért tartottak demonstrációt a szlovák nagykövetség előtt 2026. január 3-án. (Fotó: Magyar Hang/Gál Botond)
Szinte pontosan hat évvel ezelőtt, 2020. május 19-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát a Bosits Mihály ügyében. Azóta a szlovák állam nem tágít a család erdejének elvételétől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, de nemrég az Alkotmánybíróság a Bosits családnak adott igazat. A hírt ügyvédjük, Keszegh Tünde osztotta meg velünk, aki 2009 óta képviseli a magyar felmenőkkel bíró ügyfelét, és akinek sikerült az ügyet egészen Strasbourgig eljuttatnia. Tavaly februárban a szlovák Legfelsőbb Bíróság ismét felülbírálta a korábbi döntést, amit Keszegh az Alkotmánybíróságon támadott meg. Számos hasonló ügy zajlik az országban, ahol az állam kisebb földterületeket is el kíván kobozni, ám ő ezt teljesen jogellenesnek tartja.
„Az Alkotmánybíróság április 23-án úgy határozott, hogy az alkotmányjogi panaszunk jogos, és eltörölte a Legfelsőbb Bíróság határozatát. Elmarasztalta a Legfelsőbb Bíróságot, és utasította, hogy vegye figyelembe a strasbourgi bíróság ítéletét, amely előírja a jogsértés előtti állapot helyreállítását, vagyis el kell ismernie Bositsék tulajdoni jogát” – mondta Keszegh Tünde.
Beneš-dekrétumok
Ahogy már említettük, a Beneš-dekrétumok miatt vált jogfosztottá és üldözötté a német és magyar kisebbség Csehszlovákiában a második világháborút követően. Eduard Beneš elnök 1940. július 21. és 1945. október 27. között összesen 141 rendeletet adott ki, amelyek közül 13 a német és magyar kisebbségre vonatkozott, rögzítve azok kollektív bűnösségét. E jogszabályok nyomán megfosztották őket állampolgárságuktól, a munkához, nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüktől, valamint a német és magyar kézben lévő földbirtokokat is „ellenséges vagyonná” nyilvánítva elkobozták. Bár a társadalom hosszú ideig úgy vélte, hogy e dekrétumok már nem alkalmazhatók, az utóbbi években számos olyan eset napvilágra került, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Jelenleg a Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodás is folytat ilyen kisajátításokat, és Bositsék is érintettek voltak ebben.
A főügyész is beavatkozott
A Bosits család ellen indított ügy 2009-ben kezdődött a Bártfai Járásbíróságon, a szlovák állam keresete alapján. Az állam érvelése szerint Bositsék nem lehetnek a jogos tulajdonosok, mivel a Beneš-dekrétumokra hivatkozva az állam 1946-ban elvette a felmenőiktől a szóban forgó erdőterületet, pusztán a magyar nemzetiségük miatt. 2013-ban a per Bositsék javára zárult le jogerősen, a bíróságok elutasították az állam keresetét, megerősítve ezzel Bositsék tulajdonjogát. Az ügybe azonban 2014-ben Szlovákia főügyésze is belépett, rendkívüli felülvizsgálati kérelmet nyújtva be, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket.
A strasbourgi bíróság 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb jogfosztó döntést szült, ami a panaszolt tisztességes eljáráshoz való jogát sértette. Bár a bíróság nem foglalkozhatott a vagyonelkobzás kérdésével, a nemzetközi szinten először hangoztatott vélemény az volt, hogy a Beneš-dekrétumok alapján továbbra is léteznek vagyonelkobzások Szlovákiában.
A jogi eljárás 2016-ban visszakerült az elsőfokú bírósághoz, ahol 2021-ben ismét elutasították az állam keresetét, majd ezt a másodfokú bíróság 2022-ben megerősítette. A 13 évnyi küzdelem után Bositsék megnyerték az ügyet, de az állam nem vonult vissza, és 2022-ben újabb felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság 2025 februárjában ismét eltörölte az állam számára kedvezőtlen jogerős döntéseket.
A strasbourgi ítélet végrehajtása
Keszegh Tünde szerint Szlovákia az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával elfogadta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a strasbourgi bíróság ítéleteit. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiának végre kell hajtania a strasbourgi bíróság határozatait, és el kell hárítania a jogsértéseket.
A 2020-as strasbourgi ítélet után mind az első-, mind a másodfokú bíróság is elfogadta Bositsék jogi érvelését, miszerint Szlovákiának végre kell hajtania a strasbourgi bíróság döntését, ami csak úgy valósulhat meg, ha a bíróság helyreállítja a jogsértés előtti állapotot és újból elutasítja az állam keresetét. A Legfelsőbb Bíróság ehelyett a jogsértés megszüntetését megakadályozta, és visszaállította a konfiskálással kapcsolatos érveket, amelyek már a strasbourgi bíróság állásfoglalása alapján elfogadhatatlanok voltak.
Az Alkotmánybíróság határozottan úgy nyilatkozott, hogy az első- és másodfokú bíróságok helyesen jártak el, míg a Legfelsőbb Bíróság döntése helytelen volt, mivel figyelmen kívül hagyja a strasbourgi ítéletből fakadó kötelezettségeket. A Legfelsőbb Bíróság döntésével ismét sérült a jogbiztonság elve, és Bositsék tisztességes eljáráshoz való joga is. Bositsék azt is felvetették, hogy a 104/1945 sz. SzNT rendelet alkalmazása az alapvető emberi jogokat sérti, de az Alkotmánybíróság erre nem reagált.
Fontos megemlíteni, hogy tavaly decemberben jelentős visszhangot váltott ki, amikor a szlovák kormánykoalíció döntött arról, hogy hat hónapig tartó szabadságvesztéssel bünteti a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.
Forrás hang.hu
