Átfogalmazva:
Varga Judit és Novák Katalin (Forrás: Novák Katalin/Facebook)
A kegyelmi ügy nyilvánosságra hozatalának határideje május 18-án jár le a kormányrendelet értelmében. Részletek derülhetnek ki Novák Katalin volt államfő döntéséről és Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepéről is, de ezek információértéke több tényezőtől függ.
A mai napon lejár az új kormány határideje a kegyelmi ügy részleteinek nyilvánosságra hozatalára. Ezt a határidőt kormányrendeletben határozták meg. Az ügy, amelyet gyakran kegyelmi botrányként emlegetnek, 2024 februárjában robbant ki: a 444.hu cikke számolt be arról a bejelentésről, amit Fülöp Botond, a „Vidéki Prókátornak” nevezett ügyvéd küldött a sajtónak. Az ügyvéd a Kúria nyilvánosságra hozott határozatai között bukkant rá egy anonimizált végzésre, amelyben a Kúria megemlíti, hogy K. Endre köztársasági elnöki kegyben részesült.
K. Endre a Kúriához fordult, hogy felülvizsgálja a róla született ítéletet, miután jogerősen elítélték kényszerítés bűntette miatt. A bíróság megállapította, hogy K. Endre több áldozatot próbált rávenni, hogy változtassák meg vallomásukat a pedofil bicskei gyermekotthon-igazgató, Vásárhelyi János ügyében. A Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelme nem járt sikerrel, de a végzésből, még az anonimizálás ellenére, egyértelműen kiderült, hogy a bicskei gyermekmolesztálási ügyről van szó – és a végzésben azt is említette a Kúria, hogy a köztársasági elnök Novák Katalin időközben kegyelmet adott K. Endrének.
Így vált nyilvánvalóvá az a döntés, melynek következtében Novák Katalin államfő lemondásra kényszerült, majd Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki a kegyelmi döntést ellenjegyezte.
A köztársasági elnöki kegyelmezés során az igazságügyi miniszternek kulcsszerepe van: ő javasolja, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adjon-e vagy sem, és ő is ellenjegyzi a döntést, így vállalja a politikai felelősséget. Az elnöki kegyelem csak az ellenjegyzés után válik jogerőssé, tehát az elnök nem adhat kegyelmet az igazságügyi miniszter hozzájárulása nélkül. Bár az igazságügyi miniszternek semmilyen kötelezettsége nincs, az elmúlt több mint két évtizedben csupán egy eset ismert, amikor az igazságügyi miniszter – 2000-ben Dávid Ibolya – nem ellenjegyezte Göncz Árpád kegyelmi döntését, ami miatt az egykori Agrobank vezérigazgatójának le kellett töltenie a börtönbüntetését.
A kegyelmezési folyamat részleteiről nem sok mindent tudni, mivel általában zárt üléseken zajlik. Azonban a szokás az, hogy az igazságügyi miniszter elfogadja a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Az ügy kirobbanása után a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium nem adott tájékoztatást a részletekről. Magyar Péter miniszterelnök már kijelentette: Varga Judit nem javasolta K. Endre kegyelmét. Ennek ellenére Novák Katalin megkegyelmezett az elítéltnek, így annak nem kellett letöltenie a börtönbüntetése fennmaradó részét, és megszűnt a foglalkozásától eltiltás is, lehetőséget kapva a pedagógusi munkára.
A kormány május 14-i rendelete nem írta elő az ügy teljes iratanyagának nyilvánosságra hozatalát, de a felülvizsgálat és annak megállapításai nyilvánosságra hozatalát igen. Az iratok tartalma önmagában nem tárhatná fel az ügy minden aspektusát, mivel az alakulásában informális egyeztetések is szerepet játszhattak. Például Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter azt ismerte el, hogy Novák Katalin tanácsadójaként javasolta a köztársasági elnöknek, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.
Ez bizonyára nem hagy nyomot a hivatalos dokumentumokban, de azt meg lehetne állapítani, hogy Varga Judit valóban nem javasolt-e kegyelmet K. Endre ügyében. Az is kiderülhet, hogy adott-e indoklást, és hogy arra hogyan reagált Novák Katalin, aki végül mégis kedvező kegyelmi döntést hozott.
Nem biztos azonban, hogy egyáltalán létezik ilyen indoklás. A jogszabály ugyanis nem kötelezi a minisztert, hogy írásban javaslatot tegyen – hívta fel a figyelmet Paulusz Bogáta ügyvéd az ATV reggeli műsorában. A köztársasági elnök kegyelmi döntését pedig nem kell indokolnia. Paulusz szerint érdemes lenne változtatni ezen, és a köztársasági elnöki határozatokat indoklással, de névtelen módon közzétenni – ahogyan a bírósági döntéseket is.
A kormány május 14-i rendeletében a kegyelmi határozat körülményeinek átfogó és sürgős felülvizsgálatát rendelte el, a május 18-i határidővel. A felülvizsgálatra Varga Judit jogutódja, Görög Márta kapott megbízást.
Forrás hang.hu
