Varga Judit igazságügyi miniszter és az újonnan kinevezett államtitkár, Répássy Róbert a 2021. december 10-ei találkozón (Fotó: Varga Judit Facebook-oldala).
Az Igazságügyi Minisztérium 2023. április 17-én kelt dokumentuma szerint Horváth Ákos főosztályvezető 46 vádlott 48 ügyében nem ajánlotta fel a kegyelem alkalmazását Novák Katalin számára, pontosabban Varga Judit miniszternek, aki ezt követően a VI. kegyelmi kérést terjesztette a köztársasági elnök elé. Répássy Róbert, akkor államtitkár, egyetértett a főosztályvezető ajánlásával, és aláírta a vonatkozó iratot. Ezt a Tisza-kormány keddi bejelentéséből tudhatjuk, amely nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy iratainak egy részét, amelyek korábban az Igazságügyi Minisztériumban voltak. Az iratok között megtalálható Répássy aláírása is, így valószínűsíthető, hogy K. Endre ügye is a 48 között szerepel.
Répássy Róbert a Telex megkeresésére egy keddi interjúban elmondta, hogy ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, ahogy Magyar Péter sajtótájékoztatóján utalt rá, az nem az Igazságügyi Minisztérium keretein belül történt. A kegyelmi főosztály eleve nem javasolta K. Endre kérvényét. Szerinte az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya általában csak súlyos, gyógyíthatatlan vagy végső stádiumú betegségek esetén ajánlja a kegyelem megfontolását. „Valakinek a bíróság döntésének vitatása sosem vezet kegyelmi döntéshez” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy miért hagyta jóvá Varga Judit Novák Katalin kegyelmi döntését, Répássy elmondta, hogy K. Endre ügyéről nem, de általánosságban az volt a megállapodás közöttük, hogy az igazságügyi miniszter tudomásul veszi a köztársasági elnök döntéseit. Ők előre tudták, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több kegyelmet fog adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de azt is megállapodták, hogy nem vitatják az elnök döntését. Répássy emlékeztetett arra is, hogy a köztársasági elnöknek nem szükséges indokolnia kegyelmi döntéseit, és K. Endre esetében sem tette, így írásos indoklás nem található a még nyilvánosságra nem hozott iratok között.
Hiába kérték, a kormány nem tudja nyilvánosságra hozni, hogy Varga Judit milyen javaslatot tett az államfőnek K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, ezt mondta Répássy Róbert 2024-ben a parlamentben, Lőcsei Lajos momentumos képviselő kérdésére válaszolva. Az államtitkár elmondta, hogy a kegyelmi eljárások során magánszemélyek adatai bűnügyi adatnak minősülnek, és a büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási törvények szabályozzák azok nyilvánosságra hozatalát, kizárva annak lehetőségét, hogy ilyen információkat közérdekű adatként bárki kiadj. Répássy kijelentette, hogy „bármennyire is szeretném megvédeni munkatársaimat, én sem tehetem meg, hogy kegyelmi ügyekben személyes adatokat osszak meg”, és hozzátette, hogy valószínűleg a jövőben sem tudja ezt megtenni.
Forrás hang.hu
