Debrecen, 2026. május 5. Szántóföldön kibújó növény Debrecen közelében 2026. május 5-én. A HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzése rámutatott, hogy az idei április mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen volt; minimális csapadék hullott, és a hónap végére a helyzet kritikussá vált a növénytermesztésben. Egyes területeken március óta szinte nem esett eső. Az elmúlt 30 és 90 nap alatt 25-45, illetve 20-70 milliméterrel kevesebb csapadék esti az átlaghoz képest. MTI/Czeglédi Zsolt – Fotó: Czeglédi Zsolt
„A hétvégi eső nem csupán látványos, hanem országos szinten is jelentős volt. Péntek reggeltől vasárnap estig körülbelül 3 milliárd köbméternyi csapadék hullott Magyarország területén, ami körülbelül másfél Balaton vízmennyiségének felel meg” – mondta lapunknak Goda Zoltán kutató, akit az aszályhelyzetről és a hétvégi időjárásról kérdeztünk. A csapadék elosztva érkezett: a legtöbb, 74 milliméter Baján hullott, de országos átlagban is magasabb, kétszámjegyű értékek adódtak. Az eső, melyet a mediterrán ciklon hozott, azért bizonyult kedvezőnek, mert nem egyszerre, hanem 72 órán keresztül érkezett, így sok helyen sikerült szivárognia a talajba. Goda úgy fogalmazott: ez a mennyiség már érezhetően enyhítette az aszályt, de nem szabad úgy tekinteni rá, mint egy csapásra megoldotta volna a múlt évek vízhiányos időszakait. Az eső inkább jelentős enyhülés, semmint végleges megoldás – a helyzet jól jött, sokat számított, de nem változtatja meg azt a többéves trendet, amely a Magyarországot érintő egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb vízháztartási viszonyokat mutatja.
A kutató értékelése szerint a következő hetekben jellemzően enyhe, anticiklonális időjárás várható, kevés csapadékkal. A nyár alakulását óvatosan lehet csak borítékolni. Bár felmerül az El Niño hatás, Goda Zoltán figyelmeztetett, hogy Európa közepén ez csak egy a sok tényező közül és nem indokolt kizárólag erről következtetéseket levonni. A climate change tartós irányvonala azonban nagyobb biztonsággal látszik: a nyolcvanas évek vége óta zajló folyamat nem áll meg attól, hogy most végre érkezett egy régóta várt csapadék. Így valószínűbb, hogy szárazabb nyár következik, semmint tartósan csapadékos időjárás.
„A megoldás kulcsa az, hogy a vizet a tájban tartsuk meg, ne elvezessük. Éppen ezért támogatom a vizet a tájba szemléletet, és örömmel látom, hogy a kormány bevonja a civil szereplőket is” – hangsúlyozta a kutató. Ezt múlt héten egy fontos példa is alátámasztotta: Magyar Péterék az ópusztaszeri kormányülésre menet találkoztak a marispusztai vízőrzőkkel. „Ha a közönség megérti, miért elengedhetetlen bizonyos területek periódikus vízborítása, könnyebben magukénak érzik az alkalmazkodást” – tette hozzá a szakértő.
A hétvégi eső csupán a föld felső rétegét érintette. Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke szerint a helyzet jóval bonyolultabb. Az eső elsősorban a talaj felső rétegét nedvesítette, ami csökkentette a nyári növények aszályhelyzetét több régióban, de nem jelent végleges megoldást. „A talajból hiányzó körülbelül 100 milliméternyi csapadékot ez nem tudta pótolni. Fontos különbséget tenni az eső mennyisége között: Nyugat-Magyarországon és egyes hegyvidéki területeken jelentős mennyiség, akár 50 milliméter hullott, míg Kelet-Magyarország némely része csak 1-2 millimétert kapott. Ezeken a területeken a néhány napos hűvösebb, csapadékos idő nem változtatott a szárazságon” – mondta. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy áprilisban alig esett eső. Somogyban és a Mecsek térségében például erdészeti szakemberek jelezték, hogy bizonyos helyeken közel egy évnyi csapadék hiányzik a vízháztartásból.
„Előrelépés, hogy a vízgazdálkodás és az aszály problémája a döntéshozók figyelmének középpontjába került, de az igazi megoldás még nem egyértelmű” – mondta Kun Zoltán. Úgy véli, hogy a „vizet a tájba” megközelítés fontos irányvonal, hiszen civil kezdeményezésekből nőtt ki. A gond viszont az, hogy ahhoz, hogy vizet tudjunk vinni a tájba, szükséges, hogy legyen honnan, a folyókban jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő víz, hiányoznak a nagyobb árhullámok.
Szimbolikusan is kiemeli a kutató, hogy a kormányzatot támogató civil projektek, mint a vízőrzők helyi szintű megoldásokat próbálnak keresni a vízhiány problémáira, elismeri, hogy kicsi léptékű és helyben megvalósuló intézkedések nélkül nem találhatunk tartós megoldást.
Forrás hang.hu
