A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három magánszemély pert nyert a magyar állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A per alapjául az sztrájkjoguk ellehetetlenítése szolgált. A Magyar Helsinki Bizottság szerdai nyilatkozata szerint az ügy 2019 decemberében kezdődött, amikor a SZÁD és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkot hirdettek a szociális szektor bérrendezésére és munkakörülményeinek javítására, valamint arra, hogy a magyar állami költségvetés a szociális ágazatra az EU-s átlaghoz hasonló mértékű legyen.
Ha a sztrájk a lakosság alapvető szükségleteire hatással van, a feleknek meg kell állapodniuk a minimálisan megengedhető szolgáltatásokról. Amennyiben nem találnak közös nevezőt, bíróságtól kérhetik a megállapítást. A szakszervezetek benyújtották javaslataikat az elégséges szolgáltatásokról, ám a kormány elutasította azokat, új ajánlást kért. Ennek következtében a SZÁD és az MKKSZ 2020 februárjában bírósághoz fordult. Az elsőfokú ügyben győztek, második fokon veszítettek, majd harmadik fokon ismét győztek, de a Kúria 2020 decemberi döntése már késlekedett, így a sztrájk tervét újra kellett volna kezdeniük.
Ezután a SZÁD és a három tagja az EJEB-hez fordultak. A bíróság május 12-én megállapította, hogy Magyarország megsértette a SZÁD és tagjainak egyesülési szabadságát. Az eljárások elhúzódása miatt a sztrájkjog érdemi gyakorlását gyakorlatilag ellehetetlenítették. Az EJEB 10 ezer euró sérelemdíjat és a költségeik megtérítését rendelte el a magyar államtól.
A bíróság hangsúlyozta, hogy a sztrájk csak akkor képes valós érdekvédelmet biztosítani, ha időben megvalósítható. A magyar állam mulasztásai és a hosszadalmas eljárások miatt a tervezett munkabeszüntetést megfosztotta a lényegétől. A sztrájkjog alapvető jog, annak gyakorlását nem lehet eljárási akadályokkal kicsinyíteni. A Helsinki Bizottság rámutatott, hogy hasonló problémák merültek fel a pedagógusok esetén, akik végső soron polgári engedetlenséghez folyamodtak.
Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke kifejtette, hogy a strasbourgi döntés nemcsak a szociális ágazat dolgozóinak kedvez, hanem iránymutatás is minden magyar munkavállaló számára. Azt mondta, hogy a demokratikus társadalmakban a munkavállalók kollektív fellépését és érdekvédelmét biztosítani kell, és az államnak valódi, hatékony jogvédelmet kell garantálnia.
A Helsinki Bizottság megfogalmazta reményét, hogy Magyarország visszatér az európai jogállami normákhoz. A SZÁD elnöke, Köves Ferenc is reagált az ítéletre, azzal, hogy készen állnak az egyeztetésre a kormánnyal. A kormány nyilatkozott, hogy tárgyalni fognak a szakszervezetekkel, és tervezik a munka törvénykönyvének felülvizsgálatát. A Tisza Párt 25%-os béremelést ígért a szociális ágazatban dolgozóknak, míg a SZÁD már kapcsolatba lépett hat másik szervezettel, és a válaszokat várják a következő lépésekhez.
Forrás telex.hu
