Az végrehajtási ügyek bírósági hatáskörbe utalása komoly terheket róhat a bíróságokra, ami lelassíthatja az eljárásokat, és a központi költségvetés megnövekedett forrásigényével is járhat – írta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) a HVG megkeresésére a kormány átalakítási terveivel kapcsolatban.
A közjegyzőkhöz hasonlóan a szervezetet is azért kerestük meg, mert kiderült, hogy a magyar kormány gyorsan nekilát a közjegyzői és végrehajtói rendszer reformjainak, utóbbit várhatóan nonprofit jellegűvé alakítva. A pontos részletek azonban még nem ismertek; eddig csak egy kormányhatározat jelent meg a rendszer átvizsgálásáról, valamint egy törvényjavaslat a devizahitelesek végrehajtásának és peres ügyeinek felfüggesztésére.
Az MBVK a HVG-nek küldött válasza szerint eddig nem folytattak megbeszélést a kormánnyal az átalakítás részleteiről, de az új igazságügyi miniszter kinevezése után hivatalos levelet küldtek Görög Márta miniszternek, kérve a személyes szakmai egyeztetést. A Kar hangsúlyozta, hogy nyitott az együttműködésre az Igazságügyi Minisztériummal és az új kormányzattal bármilyen, a végrehajtási rendszert érintő szakmai kérdésben. Emellett megjegyezték, hogy:
„A részletes szabályok ismerete nélkül korai lenne érdemben véleményt formálni egy ilyen koncepcióról”.
Kiemelték, hogy minden strukturális változás esetén alapvető jelentőségű az ügyfelek jogainak védelme, az eljárások folyamatosságának biztosítása, valamint a bírósági döntések hatékony végrehajtása.
A végrehajtók működésével kapcsolatban rendszeresen felmerül, hogy túlságosan drága a szolgáltatásuk, és a privatizált, profitorientált rendszerben etikátlan megoldásokat is alkalmaznak. Vannak korrekt módon tevékenykedő végrehajtók is, de a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik az adósok kisemmizését és az ingatlanok alacsony áron történő értékesítését.
E kérdésekre reagálva az MBVK kifejtette, hogy az új vezetés és a felügyeleti szervek az utóbbi években kiemelt figyelmet fordítottak a rendszer átvizsgálására, a közbizalom helyreállítására és egy empatikus, szakszerű működés megvalósítására. Hozzátették, hogy a végrehajtók nem hozzák meg a végrehajtási eljárások elindításáról szóló döntéseket, csupán a jogerős, végrehajtható határozatok végrehajtásáért felelősek (pl. gyermekátadás, további előírt eljárások).
Megemlítették, hogy a rendszer működését jelenleg is több szintű ellenőrzési és fegyelmi mechanizmus felügyeli. Továbbá a végrehajtói irodák működése jelentős infrastruktúrát és működési költségeket igényel. Sokan tévesen hiszik, hogy a végrehajtói díjak rendszere 2015 óta változott, pedig a működési költségek és az infláció jelentősen emelkedtek.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar úgy véli, hogy több szakmai javaslatot dolgozott ki a rendszer fejlesztésére, köztük olyan adósbarát megoldásokat, amelyek az adósok helyzetének javítását és az eljárások kiszámíthatóbb működését segíthetik, anélkül hogy veszélyeztetnék a jogos követelések érvényesítését.
A Kar bizakodó abban, hogy lehetőség nyílik a rendszer működésének részletes szakmai bemutatására és a szabályozási környezet közös továbbfejlesztésére – állították.
Kérdésünkre a kilakoltatások felfüggesztésével kapcsolatban kifejtették: „Fontos hangsúlyozni, hogy a végrehajtási eljárások során nemcsak az adósok, hanem a végrehajtást kérők jogai is védelmet igényelnek. A társadalmi felelősségvállalás keretében fontos elkerülni minden olyan magatartást, amely a szerződéses vagy jogszabályi kötelezettségek teljesítésének elmaradását segítheti.”
A kilakoltatások problémája érzékeny terület, mivel érinti a tulajdonhoz való jogot, a jogerős bírósági döntések végrehajthatóságát és a szociális szempontokat. A kérdéses jogszabályi tartalomhoz mérten releváns, hogy egy esetleges átmeneti szabályozás jogbiztonságot és a joggyakorlás kiszámíthatóságát szavatolja – írták.
A HVG korábban, egy kiszivárgott hangfelvétel alapján arról számolt be, hogy a végrehajtók a választások után néhány nappal tanácskozást tartottak, hogy átbeszéljék a Tisza Párt kétharmados győzelme utáni helyzetet.
Forrás hvg.hu
