Magyar Péter miniszterelnöki eskütétele a Parlamentben 2026. május 9-én (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-posztjában kritizálta Magyar Pétert azért, mert ugyan aktívan jelen van a közösségi médiában, a parlamenti üléseket elhalasztották és törvényjavaslatokat nem terjesztettek be. Nem sokkal később Melléthei-Barna Márton és Hantosi István képviselők a Parlament elé vitték a „Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása” című javaslatot. Ez a törvényjavaslat a jogállam és a demokrácia helyreállítását célozza, mivel nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét, megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és visszavenné az állam tulajdonába a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA). Ez azt jelentené, hogy a jövőben az állam kezelné az alapítványok kezébe adott vagyont, szemben azzal, ahogyan jelenleg a kuratórium gyakorolja az alapítói jogokat.
Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász egyetért azzal, hogy a határozati javaslat eltörli az Alaptörvény R cikkének negyedik bekezdését, amely az állam kötelezettségeként határozza meg Magyarország alkotmányos identitásának és keresztény kultúrájának védelmét, valamint egy külön szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását is előírja. E bekezdés eltörlése nemcsak a hivatalt szünteti meg, de a jogi identitással kapcsolatos vitákat is értelmüket vesztik.
A miniszterelnöki mandátum nyolc évre való korlátozása politikailag érthető lépés, hiszen ezt Magyar Péter már a kampányban ígérte, de Szentpéteri Nagy Richard szerint ennek beépítése az Alaptörvénybe problémákat vet fel. Szerinte ezt nem kellene rögzíteni az Alaptörvényben, mivel ezzel elismerné a jelenlegi Alaptörvény érvényességét. Az új alkotmány kidolgozásáról szóló ígéret mellett a módosítással nem lehetne összeegyeztetni ezt a rendelkezést. Emellett a parlamenti ciklusok nem mindig fix időtartamúak, előrehozott választások is előfordulhatnak.
A KEKVA-k állami tulajdonba vételét Szentpéteri Nagy Richard „gordiuszi csomó átvágásának” nevezte, mivel ez lehetővé tenné az állam számára a vagyon kezelésének visszavételét, illetve az alapítványok megszüntetését is. Ezáltal véget érhetne a szerinte tapasztalt „szörnyű szabadrablás”.
A köztársasági elnök eltávolításához kapcsolódó megoldásokkal Szentpéteri Nagy Richard aggodalmát fejezte ki. Szerinte a legegyszerűbb út a lemondás lenne, bármilyen más megoldás politikai kritikákat vonhat maga után. Sulyok Tamás „ideális” elnök Magyar Péter számára, mivel láthatóan nem ellentmond a miniszterelnöknek. Ha az Alaptörvény módosításával próbálnák elmozdítani, az politikailag problematikus lehet. Amennyiben új elnököt kellene választani, kérdéses, hogy található-e olyan jelölt, aki a nemzet egységét és a többség véleményét képviselheti.
Róna Péter közgazdász egyetért a KEKVA állami tulajdonba vételével, de úgy véli, a köztársasági elnök eltávolításához nincs szükség az Alaptörvény módosítására. Úgy véli, hogy az elnök politikai jogosítványai megengedik a törvények kezdeményezését, míg Sulyok Tamás szerint neki csak közjogi feladatai vannak. Róna Péter szerint a Tisza Párt a kétharmados többségével megindíthatja az eljárást az elnök leváltására, amennyiben az ügyvéd nem indított vizsgálatot a K. Endre ügyben tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Bár az Alkotmánybíróság folytatná le a folyamatot, Szentpéteri Nagy Richard hangsúlyozta, hogy a választók rendszerváltást követelő nyomása miatt a testület valószínűleg nem tudna ellenállni. Elképzelhető, hogy e nyomás hatására Sulyok Tamás lemondana, ha az eljárás megindulna.
Róna Péter a miniszterelnök nyolc évre való korlátozásáról Szentpéteri Nagy Richarddal egyetértene, mivel úgy látja, hogy ez a lépés az Országgyűlés jogkörének korlátozását is jelentené, hiszen a választások során pártokra szavazunk, így a kormányfő személyét is ezek döntik el.
Forrás hang.hu
