Egy koldulásért megbüntetett férfi, akit több jogvédő szervezet is támogatott, a szabálysértési törvény bizonyos rendelkezésének eltörlését kérte: „Aki közterületen koldul úgy, hogy a járókelőket pénz átadása céljából megszólítja, szabálysértést követ el.”
A feljelentés szerint a férfi „a járókelőkhöz lépett, és tőlük pénzt kért”, ami „veszélyezteti a társadalmat, mivel a szabálysértés célja a közterület rendjének megőrzése, a magánélethez való jog, és a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása.” A rendőrség 50 000 forintos büntetést szabott ki, amelyet a bíróság figyelmeztetéssel mérsékelt, mivel a férfi már nem koldul, és alkalmi munkásként dolgozik.
Több mint négy évvel később a férfi alkotmányjogi panaszt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a törvény „az emberi méltóságból eredő cselekvési szabadságot bünteti.” Állítása szerint a koldulás nem sérti az emberi életet, és a szabálysértési büntetéseknek nincs hatása az eljárások számának csökkentésére.
Az Alkotmánybíróság, miután hosszú idő elteltével foglalkozott az üggyel, keddi ülésén elutasította a panaszt, mondván, hogy a törvény nem sérti az Alaptörvényt. Az indoklás hivatkozott Pintér Sándor belügyminiszter véleményére, miszerint az állam sokféle módon segíti a rászorulókat, például pénzbeli ellátásokkal és egészségügyi szolgáltatásokkal. Az Alaptörvény módosítása miatt már 2018 óta tilos a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodása is.
Az Alkotmánybíróság rávilágított, hogy a közterület védelmét indokolja, hogy az közérdekű használatra van fenntartva, amely mindenki számára elérhető. Megállapították, hogy bár a koldulással kapcsolatos szabályozás az emberi méltóságot korlátozza, ez a közterület védelme érdekében indokolt.
Megvizsgálták azt is, hogy 2021-ben a kiszabott bírságok közel 70%-át elzárásra alakították át, tehát kevés koldus fizette be a büntetést. Rámutattak arra is, hogy a koldulás különféleképpen megvalósulhat, az udvarias megszólítástól kezdve egészen az agresszív kommunikációig. Ezért az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a koldulás önmagában nem jogellenes, csak akkor büntethető szabálysértésként, ha mások biztonságát közvetlen veszély fenyegeti.
A koldulás nem lehet törvénytelen csupán azért, mert másokat zavarónak tartanak. A bíróságok számára alkotmányos követelményként rögzítették, hogy a szabálysértési büntetés csak akkor alkalmazható, ha a pénz átadására irányuló cselekedet közvetlen veszélyt jelent mások biztonságára vagy a közterület közcélú használatára.
Két alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg. Handó Tünde úgy véli, hogy a jogszabály így gyakorlatilag alkalmazhatatlan lesz, és a jogbizonytalanság növekedni fog, mivel nem világos, hogy mi minősül tiltottnak. Patyi András pedig a megfogalmazás megkérdőjelezésével azt állította, hogy az Alkotmánybíróság túllépett hatáskörén, mivel a törvény módosítása a jogalkotó feladata, nem pedig az Alkotmánybíróságé.
Forrás hvg.hu
