A Tűzfalcsoport uniós forrásokra hivatkozva megjegyzi, hogy Orbán Viktor újbóli miniszterelnökké választásának tilalma ellentétes a visszamenőleges jogalkotás elveivel. Ha az Országgyűlés elfogadja a 16. alaptörvény-módosítást, az Európai Bizottságnak nem marad más választása, mint szankciós eljárás kezdeményezése a választás és a választhatóság korlátozása, valamint a jogalkotás visszamenőlegessége miatt.
Uniós eljárásra számíthatunk a „Lex Orbán” kapcsán. A javaslat nyilvánvalóan Orbán Viktorra van szabva: a korábbi miniszterelnök, aki 1998 és 2002 között, valamint 2010 óta megszakításokkal tölti be a posztot, a módosítás elfogadása esetén automatikusan kizárná magát a jövőbeli indulásból. A kritikusok ezt klasszikus „Lex Orbán”-nak tekintik, amely nem általános szabályt alkot, hanem egy konkrét személy ellen irányul, ezzel sértve az uniós értékeket.
A visszamenőleges jogalkotás tilalma komoly jogi problémákat vet fel mind a magyar, mind az uniós jogrendben. Számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a választójogot és a közszolgálatot érintő szabályok nem változtathatják meg hátrányosan a múltbeli tényeket.
Nemzetközi példák is figyelmeztetnek a óvatosságra: Lengyelországban a PiS retroaktív bírói korlátozásai elbuktak az Európai Bíróság előtt, napi bírságokkal sújtva Varsót. Romániában és más tagállamokban az Emberi Jogok Európai Bírósága kiemelte, hogy a közszolgálati korlátozásoknak csak szigorú arányossági teszt után lehetnek érvényesek. Az Egyesült Államokban az ex post facto tilalom klasszikus esetei azt mutatják, hogy a múltbeli szolgálat utólagos büntetése alkotmányellenes.
Forrás www.origo.hu
