Pünkösd a tavasz egyik legszínesebb ünnepe, amely Húsvét után ötven nappal kerül megrendezésre. Ekkor emlékezünk az egyház megalapítására és a Szentlélek eljövetelére; ez a nap egyben közösségi esemény is.
A hagyományos kultúrában a pünkösd a megújulás, termékenység, párválasztás és a természet erejének ünnepe is volt. Ennek megfelelően zöld ágakat akasztottak ki a házakra, kapukra és ablakokra, mivel a friss növényzet a bőrgyulladások ellen védett, az élet visszatérését és a jó termést szimbolizálta.
A pünkösdi hagyományok közül az egyik legismertebb a pünkösdi király megválasztása. A fiatalemberek ügyességi versenyeken, lóversenyeken és különböző játékokban mérték össze erejüket, a győztes pedig különleges megtiszteltetésben részesült. Ebből ered a „rövid, mint a pünkösdi királyság” kifejezés. Az ünnephez a lányok pünkösdi királynéjárása is társult, amely során énekkel, jókívánságokkal és virágszirmokkal látogatták meg a házakat, hogy szerencsét és bőséget kívánjanak.
A pünkösdi hétvége manapság is közösségi eseménynek számít. Az ország minden pontján családi programok és gasztronómiai rendezvények várják azokat, akik nem otthon töltik a hosszú hétvégét. A borvidékeken fokozottan gazdag a programkínálat: Pannonhalmán pincejárás, Szekszárdon többnapos pinceprogramok, Tagyonban pedig balatoni panorámás boroch kóstolás várja az érdeklődőket.
A régi pünkösd tele volt játékkal, varázslattal, közösségi élményekkel és udvarlással: harmatszedés, májusfa állítás, tánc, ének, templomi ünnepségek és falusi mulatságok zajlottak. Mindegyik esemény a hosszú várakozás végére és a nyár kezdetére utalt. Galériánk ezeknek a hagyományoknak a nyomába ered.
Forrás ripost.hu
