A Tűzfalcsoport birtokába jutott Tényi István közérdekű bejelentése, amely felhívja a figyelmet a Tisza parti javaslat alkotmányjogi aggályaira.
Magyar Péter egy politikai csapdát állított fel magának a „Lex Orbán”-nal, amely a fő riválisának eltüntetésére irányul.
A 2026. május 20-án benyújtott javaslat szerint a miniszterelnök mandátuma nyolc évre lenne korlátozva, a célja pedig a „jogállam helyreállítása”, valamint a közhatalom időbeli korlátozása. Az indítványt 2026. május 27-én tárgyalja az Országgyűlés.
A módosítás világosan Orbán Viktor több mint két évtizedes miniszterelnöki tevékenységére (1998–2002, 2010-2026) utal, aki, ha a javaslatot elfogadnák, automatikusan kizárnák a jövőbeli indulásból.
Tényi István úgy véli, hogy a javaslat alkotmányellenes, hivatkozva több alapvető jogállami elvre.
Tényi Sólyom Lászlóra, az Alkotmánybíróság első elnökére is utal, aki szerint az alkotmány nemcsak a benne foglalt szabályok összessége, hanem egy konzisztens érték- és jogrendszert is magába foglal.
-
Jogbiztonság és visszamenőlegesség tilalma: A javaslat visszamenőleges hatályúvá tenné a mandátumokat 1990-től, ami sérti a jogbiztonság alapelvét, amelyet az Alkotmánybíróság több döntésében hangsúlyozott. A jogszabálynak nem lehet „személyre szabott”, mert ez ellentétes a jogegyenlőség elvével.
-
Jogállamiság és demokrácia: Tényi szerint a javaslat nem egy általános szabályt állít fel, hiszen konkrét politikai célokat szolgál. Ez alááshatja a jogállami narratívát, amelyet a jelenlegi kormány is hangoztat.
A beadvány több Alkotmánybírósági Határozatra és nemzetközi jogi elvekre is utal, miszerint a jogállamiság és jogbiztonság elválaszthatatlan, az Alaptörvény módosítása nem lehet önkényes, és nem irányulhat egy konkrét személy kizárására. Az Európai Unió joggyakorlata is érzékenyen reagál a visszamenőleges hatályú, személyre szabott jogszabályokra.
Tényi István arra kéri a Kormányt, hogy ne támogassa a javaslatot, és forduljon az Alkotmánybírósághoz a 24. cikk (2) bekezdése alapján.
Forrás www.origo.hu
