Döbbenetes hibák sorozata szükséges ahhoz, hogy Magyarországon az osztrák bányák, valószínűleg a helyi hatóságok segítségével, európai szinten példátlan környezetszennyezést kövessenek el. Jelenleg egyelőre nem látható, mennyi időbe és költségbe fog telni az azbeszttel szennyezett építőanyagok eltávolítása – írja a G7.
A cikk hivatkozik az osztrák Falter nyomozására, amely szerint már 1994-ben is mérésekkel igazolták az azbeszttel szennyezett bányákat. Ezen kívül már 1933-ban, közel száz éve, Rohoncon (Rechnitz) is kimutatták az azbeszt magas koncentrációját egy 1981-es tanulmány alapján.
Az azbeszt mikroszkopikus rostjai rendkívül veszélyesek, hiszen belélegezve rákos megbetegedéseket és tüdőfibrózist okozhatnak, ám hatásuk gyakran évtizedek múlva jelentkezik. Emiatt az uniós jogszabályok szerint tilos bármilyen azbesztet tartalmazó anyag forgalmazása. Magyarországon pedig bölcsődék, óvodák, gyermekotthonok és játszóterek közelébe is jutott az azbeszttel szennyezett kő.
A Falter cikke rávilágít a helyzet súlyosságára: amikor 2025-ben a rumpódi (rumpersdorfi) bányában mintákat vettek, az összes minta 5 és 50 százalék közötti azbesztet tartalmazott. A kövek olyan mértékben voltak szennyezettek, hogy egy német laboratórium megtagadta a további vizsgálatokat, mert nem rendelkezett a szükséges védőfelszereléssel. A Falter megállapította, hogy a hatóságok már hosszú évek óta tudtak a bányák potenciális azbesztveszélyéről, amit dokumentumok és szakértői vélemények igazolnak, de senki sem lépett.
A szennyezés konkrét mértéke még ismeretlen, és évekbe telik a feltárása. Németh Martin büki önkormányzati képviselő NAV-os adatigénylése lehet az egyik fontos kiindulópont, amelyből kiderült, hogy a szóban forgó osztrák bányákból 2015 óta milyen címekre szállítottak anyagokat Magyarországon. A lista alapján kisebb mennyiségek Budapestre és a Duna–Tisza közére is eljutottak.
Az építőiparban felhasznált kő és kavics importját a külkereskedelmi adatok alapján lehet nyomon követni. Az 1998-ig visszamenő adatok szerint az utóbbi évtizedben jelentősen megnövekedett az import. Míg a kétezres években évi 200 ezer tonna körüli mennyiség érkezett, 2008-ban 800 ezer tonnára ugrott, míg 2014-re 1,3 millió tonna lett. 2018-ra pedig már 3,6 millió tonnára emelkedett.
A G7 becslése szerint a közel három évtized alatt az osztrák bányák 34 milliárd forintos bevételt realizáltak a magyarországi exportjukból.
További részletek a G7 cikkében találhatók.
Kapcsolódóan az osztrák hatóságok, akik tisztában voltak az azbesztszennyezési lehetőséggel, nem tájékoztatták Magyarországot, amit Szombathely városvezetése és a Greenpeace is kifogásolt. Az osztrák kormány továbbra is fontos információkat hallgat el, és nem tekinti súlyos krízisnek az ügyet, pedig az egészségkárosító kövekből Ausztriában is komoly mennyiség került.
Forrás 24.hu
