Hargitai Miklós, a Népszava korábbi főszerkesztő-helyettese, úgy nyilatkozott, hogy az állami hirdetések bevezetése nem úgy indult, hogy a kormány a lap finanszírozását tűzte ki célul. A kormány valóban megjelent, de előbb eltávolította a piaci hirdetőket a lap környezetéből, fenyegetésekkel.
Csütörtökön kiderült, hogy a Fidesz médiaholdingja beszüntette a Népszava szerződéseit, ennek következtében a pénteki lapszám nem jelent meg nyomtatásban. A lap jelentős adósságokat halmozott fel a Mediaworks működtetése alatt álló nyomda és terjesztő cég irányába.
Hargitai, aki továbbra is publikál a lapban, megerősítette, hogy a Népszava volt az ország legnagyobb politikai napilapja a Népszabadság bezárása után, és példányszáma nagymértékben növekedett, így nem lett volna szüksége külső támogatásra. Szerinte a kormány mesterségesen teremtett olyan helyzetet, amely rászorította a lapot a külső finanszírozásra. Ezt bizonyítja többek között a Mészáros-féle nyomda monopolhelyzetbe hozása és a terjesztés diszkrét árazása.
Hargitai elmondta, hogy a Népszava szerkesztősége az évek során mind jobbról, mind balról próbálkozásokkal szembesült a nyomásgyakorlásra, amelyeket viszont nem tettek meg. Mindig próbálták dokumentálni a kéréseket.
Hozzátette, hogy nem sok öröm fog származni ezeknek az eseteknek a nyilvánosságra hozatalából (legkevésbé Rogán Antalnak). Volt olyan alkalom, hogy lapzárta után bizonytalanok voltak abban, hogy másnap még megjelenik-e a lap. Olyan vezetők is akadályozták a munkájukat, akik a saját karrierjüket kockáztatták, mert nem teljesítették a külső nyomásokat. A Népszava kiemelkedő riportja volt például a Microsoft szoftverlicenciáival kapcsolatos államigazgatási korrupció Orbán család általi érintettségéről és Rogán Antal találmányáról.
Nyitó kép: Fazekas István
Forrás hvg.hu
