„Jó hírem van: a következő tanévtől a magyar diákok ismét részt vehetnek az Erasmus-programban” – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Magyar Péter miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Brüsszelben. A beszéd végén emlékeztetett arra, hogy a programban „egész generációk tanultak” külföldön, barátságok és házasságok születtek, a hallgatók más országokat ismerhettek meg. Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a fiatal magyarok is részesülhessenek ebből.
A bejelentés előtt az EB-elnök tájékoztatott arról, hogy Magyarország eltörli a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat), és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek garantálják az integritási normák betartását.
Magyar Péter később a sajtó kérdésére a kekvák eltörléséről beszélt, kiemelve, hogy átmeneti időszakra van szükség a felsőoktatási intézményeket irányító kekvák ügyében, mivel egyes egyetemek kórházakat is irányítanak. Augusztus 31-ig a nem egyetemekkel foglalkozó kekvák megszűnnek, és a fideszes elitképző Mathias Corvinus Collegium különösen érdekes lesz ebben a folyamatban.
Ahogy korábban említettük, a Tisza Pártnak megvan az oka, hogy az első lépések között a vagyonkezelő alapítványok ügyével foglalkozik. Aznap terjesztették be az első alaptörvény-módosítási javaslatukat, amely az állam jogait visszaszerezné a kekváktól, lehetővé téve a kormány számára, hogy akár meg is szüntesse azokat. Ilyen esetben a vagyon, amely eddig az alapítványok kezelésében volt, visszaszállna a magyar államra.
A tagállamok 2022 végén szinte egyhangú döntéssel tiltotta el a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket az uniós finanszírozástól. Ez már most is problémákat okoz az Erasmus+ program számára, mivel 21 kekva-hátterű magyar és egy osztrák egyetem diákjai nem vehetnek részt a programban. Sürgető lenne a helyzet rendezése, különösen az őszi szemeszter előtt. Az Euronews már május 22-én jelezte, hogy várható egy megállapodás az Erasmus-ügyben.
A kekvák ügye mostanra az egyik legfontosabb megoldatlan feltétellé vált az uniós finanszírozásért, ami már 2023 májusa óta egyre nagyobb problémákat okoz. Különösen a modellváltó egyetemek jeleztek már eurómilliós veszteségeket.
Ezek az egyetemek, az alapítványokkal együtt, el lettek tiltva minden új uniós támogatástól, mivel a kormányok az átláthatósági és összeférhetetlenségi problémákra hivatkoztak.
Így a kekva-háttérrel rendelkező egyetemek nem kaphatnak támogatást a Horizont Európa kutatási programjából sem, és 2024 őszétől nem vehetnek részt Erasmus programban. Az ügy azonban szélesebb körű problémákat is felvet, például befolyásolja az Erasmus magyar pótlékát is, és nemcsak a magyar felsőoktatást érinti. A Tisza Párt programjában azt ígérte, hogy minden magyar diák számára biztosítják az Erasmus lehetőséget, és megszüntetik a kekva-modellt, visszaállítva az egyetemek autonómiáját.
Forrás telex.hu
