Magyar Péter az Országgyűlés ülésén (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Cikkünket frissítjük
A magyar nép számára kedvező megállapodás született az uniós források hazahozataláról. Néhány héten belül elvégeztük azt a munkát, amit a korábbi kormányok nem tudtak vagy nem akartak – hangsúlyozta Magyar Péter hétfőn a parlamentben tett napirend előtti beszédében.
Kifejtette, hogy a politikai megállapodás értelmében 16,4 milliárd euró, körülbelül hatezer milliárd forint forrás válik elérhetővé Magyarország számára, ami a magyar költségvetés több mint 10%-át teszi ki. Összefoglalva: sikerült hazahozni a magyar emberek pénzét – mondta, mely kijelentés vastapsot váltott ki a képviselőktől. Büszke a kollégáira, a kormányzat munkatársaira és diplomatákra, akik ehhez a megállapodáshoz hozzájárultak. Kőkemény tárgyalások zajlottak, az utolsó éjszakán még majdnem ezer milliárddal tudtuk emelni a feloldott uniós források összegét, és sem jogi, sem pénzügyi kérdéseken nem engedtünk. Ez valódi tárgyalás volt egy szuverén ország részéről. Kiemelte, hogy az eredmény nem mentséget ad arra, hogy miért kellett három hét alatt elvégezniük azt a munkát, amit a korábbi kormányok évek alatt sem tettek meg.
Szerinte Orbán Viktor éveken át azt állította, hogy az EU Magyarország ellenfele, míg valójában ő maga állította meg az ország fejlődését. A konfliktus valóban a magyar kormány és az ország között zajlott, és nem az EU-val, mint azt hazudták. Ha az előző kormány akarta volna, tudta volna fejleszteni országunkat. Orbán Viktor parlamenti mandátumát is alig vállalta, jelenlegi nyilatkozatai pedig a Facebookról érkeznek. A tárgyalások hangsúlyos témái a korrupcióellenes intézkedések és a források átlátható felhasználása voltak, amely során az orbáni korrupciót kívánják visszaszorítani. Megerősítik a vagyonnyilatkozati rendszert, új vizsgálati jogköröket hoznak létre, hogy felfedhessék a politikai vezetők esetleges titkolt vagyonait. Ha valaki szándékosan valótlanul tölti ki a vagyonnyilatkozatát, akár két év böntetést is kaphat. Magyar Péter bejelentette, hogy hivatalosan is kérelmezték Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, ami akár 2021ig visszamenőleg is vizsgálódhat. A magyar embereknek joguk van tudni, hogyan használták fel a pénzüket, és visszakapni a fejlesztési forrásokat. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is átalakítják, így a közvagyon helyett a magyar egyetemek ismét a közérdeket fogják szolgálni. A kormány kemény tárgyalásokat folytatott, de az uniós elvárások, amelyek a magyar nép elvárásainak is megfelelnek, fontosak voltak. Semmilyen vállalást nem kellett tenniük az illegális migrációval vagy Ukrajnával kapcsolatban. A rendelkezésre álló uniós forrásokból gazdasági és szociális fejlesztések valósulhatnak meg, például vasúti fejlesztések vagy lakhatási válság kezelése formájában. A Tisza-kormány feladata, hogy bebizonyítsa, Magyarország képes többet kihozni magából, mint az elmúlt másfél évtized.
Az Orbán-kormány a saját embereivel töltötte fel azokat a pozíciókat, amelyeknek függetlennek kellett volna lenniük, mint az ügyészség, a Kúria, az Állami Számvevőszék vagy a Médiahatóság. Sokan azt várták, hogy a választói akarat kinyilvánítása után ezek a szereplők levonják a következtetéseket és távoznak, de ez nem történt meg. A demokratikus intézményekbe vetett bizalmat vissza kell építeni. Ez különösen fontos a köztársasági elnök számára, hogy helyreállítsa az intézmény tekintélyét. Az Alaptörvény szerint az államfőnek őriznie kell a demokratikus működést, de amikor az emberek méltóságát támadás érte, a köztársasági elnöki hivatalnak lett volna szüksége erkölcsi tekintélyére, ám Sulyok Tamás hallgatott. A magyar emberek védték meg az országot Orbán Viktortól. Sulyok nem állt ki addig sem, amikor a gyermekek védelme volt napirenden. A Tisza-kormány jogszabály-módosításokat fog benyújtani, amelyek megakadályozzák, hogy bármely közjogi tisztség egy bukott vezető árnyékává váljon.
Később Magyar Péter bejelentette, hogy kedden Berlinben Friedrich Merz német kancellárral, szerdán Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel találkozik. A céljaik között szerepel Magyarország nemzetközi megítélésének helyreállítása is, hiszen az elmúlt időszak, hazánk nemzetközi hírnevét alaposan megviselte, de ezt vissza szeretnék szerezni. Üdvözölte azt is, hogy ellenzéki támogatással 50 milliárd forintot tudnak megtakarítani a képviselői béreken és kereteken.
„Miniszterelnök úr, nekem ön ne adja elő a nagy ellenállót”
Magyar beszéde után a frakcióvezetők reagálhattak. – Jó kis 35 perces dajkamesével örvendeztette meg a tisztelt házat – kezdte Toroczkai László a Mi Hazánktól. A Politico szerint azonban még a pénz sincs itt, és rengeteg feltételt kell teljesíteni. Toroczkai a konkrét feltételekről is szeretett volna hallani. Támogatja a korrupció kiirtását, de vajon Magyar Péter megkérdezte-e Ursula von der Leyent arról, hogy az ő saját ügye hogyan áll, hiszen az Európai Ügyészség nyomoz ellene. Aggasztja, hogy mi mindent kell lemondaniuk a magyar embereknek ahhoz, hogy a pénz ideérkezzen. Toroczkai megérezte, hogy Magyar Péter nem volt vidám, mikor von der Leyen azt mondta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a migrációs paktumot. Erről tárgyaltak a zárt ajtók mögött? – tette fel a kérdést.
A köztársasági elnök elmozdítására is reagált Toroczkai. Véleménye szerint Sulyok nem szólalt meg a poloskázás idején, és sok adott esetben az államfők sem tettek meg semmit, ami elvárható lett volna. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a köztársasági elnököt nem mozdíthatja el bárki. Sólyom László sem állt ki a bántalmazott ellenzéki tüntetők mellett 2006-2010 között. Miközben őt bilincsben vitték el, Magyar Péter havi 5 milliót keresett a NER-ből, „tehát miniszterelnök úr, ne adja nekem elő a nagy ellenállót”. Egy demokratikus államban nem lehet úgy cselekedni, ahogyan a magyar kormányfő megpróbálja. Valóban 3,4 millióan szavaztak a Tiszára, de 4,7 millióan nem így döntöttek, Magyar Péter nem építhet diktatúrát.
Ezt követően Rétvári Bence a KDNP részéről szólalt fel. Elmondta, hogy sok magyar számára meglepő volt, hogy a kormányfő elfelejtette említeni, hogy a migrációs paktumot Magyarország is végrehajtja. A Fidesz-KDNP a migrációs követelések ellenállásával van elfoglalva, de Magyar Péter ezt már az első tárgyaláson megengedte. A lex Orbán után most a lex Sulyok következik, miért fél Magyar Péter ezektől a személyektől? – tette fel a kérdést. Nem alázattal, hanem hatalmi gőggel beszélt Sulyokról Magyar, de Rétvári szerint ez nem az ő személyéről szól, hanem a magyar közjogi rendszer stabilitásáról. Az államfőt jogállami módon választották, ezek demokratikus tények. Magyar Péter most messze megy ezzel a lépéssel. Jogi és alkotmányos alapja nincs egy ilyen lépésnek, jogállamot nem lehet jogtiprással építeni. Magyar a Sándor-palota tisztségei alkalmával is olyan hangkeménységgel beszélt, ami a KDNP frakcióvezetője szerint nem visz közelebb egy funkcionális Magyarországhoz. Nem azzal foglalkozik, hogy megvalósítsa a kampányban ígért jóléti intézkedéseket, hanem közjogi bosszút állít. Ezzel a lépéssel a kormányfő alkotmányos válságot idézhet elő.
Ezt követően Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szólalt fel. Úgy véli, Magyar Péter továbbra is a korábbi kormányt bírálja, nem beszél az eredményeikről, hogy megduplázták az állami vagyont, vagy hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa. A Fidesz örül minden uniós forrásnak, amit Magyarország megkap. Elírihetetlen volt az, hogy Brüsszel jogállamisági problémákra hivatkozva tartotta vissza a pénzt, ezt politikai lejáratásként értelmezik. Szerinte Magyar Péternek igaza volt 2024-ben, amikor politikai okokból nem kapták meg a pénzt. A pénz, amit most országunk megkap, korábban Magyarország küzdötte ki, ezeket azért tartották vissza, hogy segítsenek a magyar ellenzéknek. A kormánytöbbség sem gondolta volna, hogy leváltható legyen Göncz Árpád vagy Mádl Ferenc. Elfogadhatatlan döntés, hogy 141 fős többségükkel mindent megtehetnek.
Ezután Melléthei-Barna Márton a Tisza-frakció részéről szólalt fel, aki az uniós források felszabadítását óriási eredménynek tartja, és kijelentette, hogy ez a munka már tavaly év végén megkezdődött, hiszen annak érdekében fogtak hozzá a szükséges jogszabályok előkészítéséhez. Ismételte, hogy az unió elvárja a korrupció és visszaélések elleni harcot, nincsen titkos paktum, mindenkinek közérdekűek a feltételek.
Végül Magyar Péter reagálhatott a felvetésekre. Toroczkainak elmondta, hogy fontos politikai megállapodás született, így van esély a pénzek hazahozatalára. Magát is meglepte, hogy a tárgyalás előtt nem biztosította a hatezer milliárd forint feloldását, vagy hogy az Erasmus-ösztöndíj azonnal újra működni fog. A Mi Hazánk képviselői támogatják-e a csatlakozást az Európai Ügyészséghez? Ha nem örülnek, talán azért, mert akkor vizsgálhatják az Orbán-család ügyeit? Érdemes lenne tisztázniuk, hogy támogatják-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását és az Integritási Hatóság jogkörének bővítését? A kormányfő megemlítette, hogy hamarosan online közzéteszik a jogszabály-módosítások tervezetét, és szívesen válaszolnak az esetleges kérdésekre. Megjegyzendő, hogy a három frakció között nemcsak a migrációs paktum ügyében volt egyetértés, hanem abban is, hogy külföldről védjék az államfőt. Toroczkai valótlanságokat állított Sólyom Lászlóról is. Miközben emlékezik arra is, hogy Toroczkai bent ülve beszél a rádióban a tévészékház tűzben állása alatt, azt azóta sem cáfolta, hogy mit is csinált ott akkor.
Rétvári Bencéhez fordulva megjegyezte: örömmel beszélhet a migrációs paktumról, és cáfolhatja a hazugságokat. De ki volt akkor a kormányon, amikor ezt elfogadták? Csak nem a korábbi Orbán-kormány, amely megakadályozhatta volna? – kérdezte. Érti, hogy Rétváriék csatlakoztak egy klubhoz, amelynek nem minden szabálya tetszik, de ezért nem szabad vetózni. Szövetséget kellett volna kiépíteni az Orbán-kormánynak a migrációval kapcsolatos kemény fellépés érdekében, a választóiknak pedig ezt elmondták. A paktum egyébként több kérdésben szigorítást hozott be. Ha nem tudják kezelni a helyzetet, az nem fog működni, de Dánia például szigorúbb migrációs politikát folytat, mint Magyarország, mégis megkapják a forrásokat, hiszen a dán miniszterelnök nem cselekedett törvénysértően. A Tiszát a magyarok rendszerváltásra felhatalmazták, a korábbi kormány pedig lehetett volna ambiciózusabb a jogállam védelmében is.
Forrás hang.hu
