Szalai Piroska határozottan megcáfolta Magyar Péter állításait, amelyek szerint a szegénységről és a korrupcióról tett kijelentések nem tükrözik a valóságot. Kijelentette: „Egyik sem igaz.”
A képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egységes módszertana alapján mérik a szegénységet, így az adatok tagállamok közötti összehasonlítása lehetséges. Szalai szerint a „szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának” kitett emberek aránya jelentősen csökkent az elmúlt években. Említette, hogy a 2010-es több mint 30 százalékos szintről ez az arány 20 százalék alá esett.
Állítása szerint ez azt jelenti, hogy Magyarország már az uniós átlag alatt helyezkedik el ebben a kérdésben. Hozzátette azt is, hogy a kockázatnak kitett emberek száma 3,1 millióról 1,8 milliárdra csökkent, tehát körülbelül 1,3 millió ember tudott kedvezőbb helyzetbe kerülni. Szalai kiemelte, hogy fontos tudni, hogy ez a mutató nem azonos a mélyszegénységgel, mert ide tartoznak például azok is, akik nem tudnak egy váratlan kiadást fedezni vagy nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást.
Az uniós mérés összesen 13 szempontot vesz figyelembe, és aki ezek közül legalább hétben érintett, az kerül a kockázatnak kitett kategóriába. Szalai Piroska szerint a legnagyobb előrelépés 2013 után kezdődött. Elmondta, hogy „amikor elbúcsúztunk az IMF-től, akkor tudtuk megkezdeni a valódi javulást.”
Forrás www.origo.hu
