Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter, a Balzac diákújságnak adott első interjújában kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése miatt alapjaiban újra kell gondolni az iskola szerepét, különösen a tanítási és értékelési módszereket. Megjegyezte, hogy ma már előfordulhat, hogy a tanár AI segítségével készít tesztet, amit a diák szintén AI-ra támaszkodva old meg, így eltűnik a tanár és a tanulók közötti tanulási folyamat.
A miniszter úgy véli, hogy fel kell nőni az AI használatához, különben az elfoghat minket. Pillanatnyilag a magyar oktatási rendszer nem fektet elegendő fókuszt olyan alapvető készségekre, mint a kritikai gondolkodás, kreativitás és kommunikáció, amelyekre szükség lenne az AI hatékony alkalmazásához.
Lannert hozzátett, hogy több kutatás is igazolja, hogy minél inkább teret adunk a számítógépeknek az osztályteremben, annál gyengébben teljesítenek a diákok digitális szövegértésben.
A középiskolai felvételi rendszert is érintette, amely lehetővé teszi a jelentkezést a negyedik és hatodik évfolyam után. Lannert szerint ez társadalmi problémát jelent, mivel a rendszer leginkább az elit elkülönülését szolgálja. Szerinte nem az a cél, hogy az iskola a gyerekek fejlesztésére összpontosítson, hanem inkább a diákok összetételét próbálja meghatározni, amely nem feltétlenül vezet gyorsabb fejlődéshez.
A miniszter tapasztalata szerint a rendszert kínzásként élik meg a diákok és a szülők is, mivel a felvételi napján kiemelkedő teljesítmény teljesen megkérdőjelezheti a gyerekek jövőjét. Az egyre csökkenő diáklétszám mellett a felvételi szerepe is csökkent, a lényeg csupán az elit pozíciójának megőrzése.
Lannert Judit kifejezte, hogy a magyar diákok rendkívül sokat tanulnak, de a nemzetközi mérések alapján az eredmények mégis átlagosak. Szerinte sok felesleges munkát végeznek a gyerekek, amely nem segíti valódi fejlődésüket. Példaként említette a skandináv oktatási modelleket, amelyek spirálisan építik fel a tananyagot.
A miniszter szerint a tantárgyak száma túl magas, és a tanulásszervezés rugalmasabb kellene, hogy legyen, különösen az alsó tagozaton. Rámutatott, hogy a pedagógusok jobban ismerik diákjaik képességeit, ezért érdemes lenne alkalmazkodni a tanulási igényekhez. Végül kiemelte, hogy a gyermekközpontú, kompetenciákat helyező oktatási keret kialakítása érdekében szükséges egy étlap jellegű megközelítés, amelyet az iskolák a saját tanulói közegük szerint alkalmazhatnak.
Forrás hvg.hu
