Pajtókné Tari Ilona rektor beszédet mond az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Informatikai és Természettudományi Karának diplomaátadó ünnepségén Egerben, 2025. július 5-én. (Forrás: MTI/KIM/Cser Dániel)
A jelentős egyetemi autonómia sérelme miatt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) Történelemtudományi Intézete és a Történelemtudományi Doktori Iskolája a Professzorok Tanácsának összehívását javasolta. Céljaik között szerepel az egyetemi autonómia helyreállítása, a tanárképzés, az oktatás szervezésének és a tudományos feltételek újragondolása. A két intézet véleménye szerint az egyetemi autonómia figyelmen kívül hagyása sérti az EU, a magyar és egyházi jogokat, valamint ütközik az Alaptörvény, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkével és az Ex corde Ecclesiae katolikus alapelveivel. A professzorok legfőképp azt kifogásolják, hogy amióta az egri érsekség átvette a fenntartói jogokat, az EKKE szenátusa csak úgy végezheti feladatát, ha azt az érsekség is elfogadja. Önállóan nem tudják meghatározni a szenátusi ülések időpontját vagy napirendjét, sőt a fenntartó korlátlan ideig megakadályozhatja a szenátusi döntések végrehajtását, ahogy arról korábban is beszámoltunk.
Információink szerint az EKKE Professzorok Tanácsának június 4-i ülésén a törvényellenes gyámkodás megszüntetése volt a középpontban. Rainer M. János bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az egyetemnek el kell hagynia a jelenlegi gyakorlatokat.
– A magyar autokratikus rezsim másfél évtizede nem törekedett az egyensúlyra, szembement a józan ész elveivel, és kizárólagosságra törekedett minden területen. Az embereket identitások közötti választásra próbálta rábírni, ám ennek vége, és a fiatal generáció, amely az egyetem polgárságának döntő többségét alkotja, határozottan nemet mondott erre.
Az akadémikus arról is beszélt, hogy alapvető módosításokat kezdeményeznek az egyetem alkotmányában, amelyek új kezdetet hozhatnak, megerősítve a fenntartó és az egyetem partnerségét az egyenrangúság és az akadémiai szabadság jegyében.
Más felszólalók is ezt támogatták. Pap József tanszékvezető a belső egyetemi szabályozás törvényellenes többlet-jogait emelte ki, amelyek a fenntartónak kedveznek. Kristóf Ilona intézetigazgató a 2024-ben indult Takaró Mihályhoz kötődő tanárképzési program belső ellentmondásait tárta fel, míg Valuch Tibor nyolcpontos javaslatot tett arra, miként ösztönözhetők jobban a tudományos teljesítmények és milyen intézményi változtatásokra lenne szükség.
Hosszabb vita alakult ki az egyetemi autonómiáról, az akadémiai szabadságról és a nyilvánosság kérdéséről. A résztvevők hangsúlyozták, hogy egy jól működő egyetemnek nincs rejtegetnivalója a sajtó előtt. Felszínre került az egyetem politikai semlegessége is, amely fontosságára figyelmeztettek; etikai vétségnek tartják, ha egyetemi vezető politikai párt kampányában részt vesz, mint például Pajtókné Tari Ilona rektor, aki a választási kampány idején több digitális polgári körhöz csatlakozott.
Élesebbé vált a vita, amikor szóba került Takaró Mihály beavatkozása az EKKE ügyeibe. A 444 beszámolója szerint Takaró az egyetem vezetésének támogatásával részt vett új tanárképzési rendszer ideológiai kialakításában, tantárgyakat javasolt eltávolítani a tantervből, és bizonyos szerzők és irodalmi irányzatok háttérbe szorítását követelte, mindezt antiszemita megjegyzésekkel kísérve. Orbán Viktor miniszteri biztosa vizsgákon is részt akart venni, ami súlyosan sérti az egyetemi autonómiát.
A megbeszélés során Pajtókné Tari Ilona rektor hangsúlyozta az egyetem és a főegyházmegye nyitottságát. A Professzorok Tanácsa egyhangú döntéssel ad hoc bizottságot alakított, amelynek feladata, hogy augusztus 31-ig kidolgozza az egyetem új, az autonómiát helyreállító Szervezeti és Működési Rendjét. Egy tartózkodással javasolták Takaró Mihály szellemiségét képviselő tanárképzési program felülvizsgálatát, és egyetértettek abban, hogy az elkészülő javaslatokat az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói fórumokon vitassák meg.
Forrás hang.hu
