Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter beszéde a Koragyerekkori Platform II. országos konferenciáján
Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter, beszédet mond a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán, a Koragyerekkori Platform II. országos konferenciáján, 2026. június 4-én (Fotó: MTI/Soós Lajos).
Beszélgetés a közoktatás jövőjéről
Az oktatási és gyermekügyi miniszter egy szombaton közzétett interjúban hangsúlyozta a közoktatás reformjának szükségességét, amely az iskolai autonómia növelésére és a gyermekközpontúságra összpontosít. Kiemelte, hogy a felsőoktatás reformja egy kétlépcsős folyamat részeként valósul meg, és már dolgoznak a fiatalok részvételének ösztönzésén.
Lannert Judit elmondta, hogy a 21. századi iskoláknak a tanulás folyamatára kell helyezniük a hangsúlyt, lehetőséget adva a mesterséges intelligencia (AI) használatának, de fontosabb, hogy a hangsúly a gondolkodáson és a problémamegoldáson legyen, nem csupán a tények és adatok felsorolásán. Rámutatott, hogy az AI használata épp azért jelenthet veszélyt, mert elnyomhatja a gondolkodási folyamatokat, ezért ezt csak jól felkészült szövegértéssel és logikai gondolkodással rendelkező diákok használhatják ki. A 21. század iskolája a kritikai gondolkodás, a kérdezés és a kreativitás terére kell, hogy építkezzen, hogy a tanulók valóban értékes módon tudják alkalmazni az AI-t.
A miniszter megemlítette, hogy a közösségi média fiatal korban történő korlátozása nem ördögtől való, számos ország már tett lépéseket ennek érdekében. Szorgalmazta a tanulás összpontosítását és a mozgás, valamint a közösségi kapcsolatok fontosságát. Az AI használatát 12-14 éves korban javasolja, inkább offline tapasztalatok mellett.
Iskolai érettség és a jövő irányvonalai
Lannert Judit hangsúlyozta az érettségi lexikális tudásának fontosságát, de szükségesnek tartotta a reformját is, hogy a 21. századi kompetenciákat is figyelembe vegye. A Pisa-felmérések adatai szerint a magyar diákok sokat tanulnak, mégis csak közepes eredményekkel zárnak. A hatékonyabb tanulásszervezést, a magas óraszámok csökkentését és a tantárgyak rugalmasabb kezelését javasolja a helyzet javítására.
A tárcavezető a felsőoktatás jövőjéről is beszélt, kiemelve, hogy az alapítványi forma rugalmasabbá teheti a rendszert, bár a jelenlegi gyakorlatok nem mindig a megfelelő célt szolgálják. A jövőbeni reform során figyelembe veszik az egyetemek finanszírozását és működését, és a cél egy átlátható rendszer kialakítása, amelyben a közpénzeket hatékonyan használják fel.
Lannert Judit említette, hogy egyre nagyobb érdeklődés van a fiatalkori részvétel iránt, és már dolgoznak a kezdeményezéseken. Az elképzelések szerint a 12-24 éves fiatalok parlamenti bizottságok munkájába is bevonhatók, lehetőséget adva számukra, hogy közvetlenül kifejthessék véleményüket a döntéshozóknak.
Totyik Tamás: Az oktatás helyzete
Totyik Tamás hangsúlyozta, hogy a születések számának csökkenése és az SNI (sajátos nevelési igényű) gyerekek számának emelkedése sürgeti a kormányt, hogy sürgősen és átgondoltan hajtson végre változásokat a közoktatásban.
A Telex jelentése szerint Lannert Judit szólt arról is, hogy a kompetenciamérések nem mutatják, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban a tanulók jobban fejlődnének, mint a hagyományos iskolákban. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább társadalompolitikai jellegű, és feltétlenül szükséges vele kapcsolatban a társadalmi konzultáció, figyelembe véve a fiatalok véleményét is.
Forrás hang.hu
