A Tisza már a megszavazás előtt belenyúlt az alapítványokba.

A Tisza már a megszavazás előtt belenyúlt az alapítványokba.

A törvényalkotási bizottság következő ülésére olyan javaslat kerül, amely tisztázza, hogy az Alaptörvény módosítása nem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartását célozza, hanem azok alkotmányos keretek közötti kivezetését.

Ezt a törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese, és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke terjesztette be. A módosítás a miniszterelnöki ciklus nyolcéves korlátozása és a Szuverenitási Hivatal megszüntetése mellett a közérdekű alapítványok – például a Mathias Corvinus Collegium – felszámolását is tartalmazza.

A döntés azonban a következő hétre tolódik, és új szövegváltozatot terjesztenek elő. Az eredeti javaslat kimondta, hogy a közérdekű alapítványok vagyona a nemzeti vagyon része, valamint a kormány jogosult az alapítók jogainak gyakorlására és az alapítványok megszüntetésére, míg az állam az egyetemes jogutód.

Ezzel szemben a Bizottság elé terjesztett új szövegben az áll, hogy az állam által alapított vagyon, annak hozama, valamint az alapítványi jogok az alapítvány megszűnésekor ingyenesen visszaszállnak az államra. A jogokat az alapítvány alapítói jogosultak gyakorolni, és törvény határozza meg az alapítvány működésének és megszüntetésének szabályait.

E javaslat célja, hogy a közfeladatok folyamata zökkenőmentesen folytatódjon a közérdekű alapítványok felszámolásáig, elkerülve a jogi bizonytalanságot. A módosítás az állami vagyon visszakerülését, a közfeladatok folyamatosságát, valamint a jogok védelmét is biztosítja.

Az új szöveget név nélkül javasolták a kormányzó párt képviselői, az eredeti javaslat benyújtói viszont jelen vannak a bizottságban, de nem világos, ki emelt kifogást a megfogalmazás ellen. Várható, hogy a javaslatot kedden megszavazzák, és a következő héten egy jogilag pontosabb verziót fogadnak el az Országgyűlés plenáris ülésén.

Forrás hvg.hu